Módy György szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 6-7. (Berettyóújfalu, 1991)

NÉPRAJZ — VOLKSKUNDE - Pálinkás Patricia: Berettyószentmárton földrajzi nevei

PAP-TAG 1. Pap-sziget. PAP-TAG-TANYA — 1852—60: Paptag tanya (T3). A Nagy-Bócs déli részén található. Itt is talán egyházi birtokról van szó, mivel több helyen bírtak tulajdonnal a határban a papok. A név a Pap-tag helynév és a tanya földrajzi köznév összetétele. PÁSZTOR-KŰT 1. Itató. PÁSZTOR-ZUG — Pásztor-zúg, -ba (101). — 1848: Pásztor zug (T5). A Görbe-ér, a Mezősasi határ, keletről a Mezősasi út határolja. Sík terület, legelő. A név a pásztor foglalkozásnévből és a hely elhelyezkedésére utaló zug földrajzi köznévből áll. PATKÓ — Patkóu, -ba (169). A Szomajomban található, a Büdös-ér kanyarulatában. Sík, szántó. A terület valószínűleg alagjáról kapta nevét, bár 1793-ból két személynevet is ismerünk: Patkó Adane, Patkó Juro (Acta 18.). A név a patkó köznévből áll valószínűleg. PÉNTEK-HALMA 1. Péntek-halom. PÉNTEK-HALMI-PUSZTA 1. Péntek-halom-puszta. -f PÉNTEK-HALMI-TANYA — 1852—60: Péntek halmi tanya (T3); 1883—84: (T8); 1945 k.: Péntekhalmi tanya (TI3). A Mezősasi és a Mezőpeterdi út között volt található, É-ról a Péntek-halom, Ny-ról a Vertán-halom, DK-ről a Szomajomi-tanyák határolták. Urasági tanya volt, a Leszkayaké. A névben a Péntek-halom helynév -i melléknévképzős alakja és a tanya földrajzi köznév található. PÉNTEK-HALOM — Pintek-halom, -ba (138). — 1759: Péntek Halma (TI); 1783: Pintek halma (T2); 1823: (Acta 6.); 1832: Péntek halma (Visitatio 10.); 1848: (T6); 1852—60: Péntek halom (T3); 1883—84: (T8); 1886: (T9); 1891: (TI 1); 1911: Péntek-halma (Rak.); 1913: Péntekhalom (Hnt. 408.); 1926: (Hnt. 70.); 1933: (Hnt. 132.); 1937: (Hnt. 132.); 1938: (Nadányi 473.); 1944: — (Hnt. 119.); 1945 k.: (T12); 1945 k.: (T13); 1951: (Hnt. 194.); 1956: (Hnt. 107.); 1967: (Hnt. 146.); 1973: (Hnt. 181.). A Mezőpeterdi út, a Községi-legelő, a Baglyos, a Nagy-szik határolja. Sík terület, legelő. Az 189l-es térképen 488 hold területűnek van feltüntetve. Az első térképek csak magát a dombot, a halmot ábrázolják, amely közvetlenül a Mezőpeterdi út mellett van, annak déli oldalán. Régen egy csárda is volt itt (Osváth II, 247.). A nép többféleképpen is próbálta magyarázni a név eredetét: egy adatközlő szerint a határban ez volt a legrosszabb minőségű terület, olyan szerencsétlen, mint a péntek a napok közül. A Péntek-halom hagyomány szerint egy ott felakasztott Péntek nevű emberről kapta nevét (Osváth II, 247.). A nevet valószínűleg a Péntek személynév és a halom földrajzi köznév alkotja. -f- PÉNTEK-HALOM-PUSZTA — 1898: Péntekhalom puszta (Hnt. 66.); 1901: (Borovszky 50.); 1907: Péntekhalmi puszta (Hnt. 104.). A név a Péntek-halom helynévből és a puszta földrajzi köznévből áll. PÉNZVERŐ — 1864: Pénz verő (T7). A Kórógyi-pusztán található, a Berettyó, a Pap-sziget, az Adorján-sziget, a Közlegelő határolja. Egy 1477-es oklevél a szentmártoni családnevek között felsorolja a Pénzverőt: Penzwerew (Jakó 351.). A helynév feltehetően a Pénzverő családnévből származik. PERES — Pérès, Perézsbe (128). — 1848: Peres (T6); 1891: Peres düllő 261