Módy György szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 6-7. (Berettyóújfalu, 1991)

NÉPRAJZ — VOLKSKUNDE - Pálinkás Patricia: Berettyószentmárton földrajzi nevei

119.); 1945 k.: Nagy Bácsó (TI 2). A Herpályi-puszta, a Sötét-völgy, a Váncsodi-szik határolja. Nagy területen a Berettyó is övezi, attól É-ra terül el, ezért 1945 óta Berettyóújfalu határához tartozik. Adatok a Bacsó Bácsó személynévre Berettyószentmártonból: 1692: Nobilis curialis Baczo András (Mezősi 71.). 1728: Bacsó Péter újfalui földesúri család tagja (Nadányi 428.). 1788: Joannis Bacsó (Szök. 1004.). 1840: egy Bacsó nevű személyt nőágon nemesi birtokkal bírónak írtak össze (Ostváth II, 237.). Református anyakönyvek: 1811: Bátsó Sándor; 1829: Bátsó István; 1850: Bátsó József; 1855: Bácsó Imre kolerában halt meg. A név első tagja földrajzi jellegű jelző, a terület nagyságára utal. A név második fele a birtokost jelölő családnév. NAGYBÁCSÖ-PUSZTA 1. Nagy-Bácsó. NAGY-BÓCS — Nagy-Bóucs, -ba (84). — 1852—60: Nagy Bocsi puszta (T3); 1883—84: (T8); 1898: Nagy-Bócs puszta (Hnt. 66.); 1901: (Borovszky 50.); 1913: Nagybócs (Hnt. 408.); 1933: (Hnt. 132.); 1937: (Hnt. 132.); 1938: (Nadányi 473.); 1944: (Hnt. 119.); 1951: (Hnt. 194.); 1956: (Hnt. 107.); 1967: (Hnt. 146.). A falu, a Furtai út, az Ölyvös, a Mezősasi út határolja. Átellenben fekszik Kis-Bóccsal, a Furtai úttól keletre. Sík terület, egy-két kiemelkedés van benne. Nagyobb része szántó, de legelő is található itt. A név első tagja a terület nagyságára utal. A második tag a Bócs helynév. NAGY-BÖCSI-PUSZTA 1. Nagy-Bócs. +NAGY-BÖCSI-TANYA — 1852—60: Nagy Bócsi tanya (T3); 1883—84: (T8); 1926: Nagybócstanya (Hnt. 70.). A Nagy-Bócs déli részén volt található. A tanya földrajzi köznév elhelyezkedésére utal a Nagy-Bócsi képzett melléknév az elnevezésben. NAGY-BÓCS-PUSZTA 1. Nagy-Bócs. -f NAGY-BÖCS-TANYA 1. Nagy-Bócsi-tanya. + NAGY-BOKOR 1. Bokor-szállás. + NAGY-CSÖDÖRÖS — 1759: Nagy Csődörös (TI); 1848: (T5). A Baglyos, a Belső-Baglyos, az Ölyvös, a Kis-Csődörös határolja. Szárazabb terület az 1759-es térkép szerint. A név első fele a terület nagyságára utal, a Kis-Csődörös névpárjaként. A második tag a Csődörös helynév. NAGY-DOMB — Nagy-domb, -ra; Törög-domb (82). A Nagy-Bócsban található, a Domb-dűlő mellett, délről a Herceg-dűlő övezi. Kb. 1000 m-re északra fekszik a Jakó-tanyától. Domb, ma szántó. Adatközlők szerint a törökök kényszermunkában hordatták ide ezt a dombot. A névváltozatot ez indokolhatja. A név a nagy melléknév és a domb földrajzi köznév kapcsolata. NAGY-DÜLÖ 1. Tó-háti-dűlő. NAGY-ÉR — Nagy-ëir, -be (56). A Szolnok-tóban, a Szúnyogos mellett található. Vizes terület volt, de lecsapolták. Sík, ma már szántó. Valószínűleg a Kis-ér névpárja volt, bár a történeti adatokban csak a Kis-ér-hát helynevet találhatjuk meg. A név az ér földrajzi köznévből és az ennek nagyságát jelölő melléknévből áll. NAGY-ERDÖ — Nagy-erdőü, -be (109). A Leszkaiban található, a Topasziget mellett. Sík, erdő. 1930-ban a határban összesen 9 hold erdő volt (Nadányi 349.). A név a terület nagyságát jelző melléknév és az erdő földrajzi köznév kapcsolata. 256