Módy György szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 6-7. (Berettyóújfalu, 1991)

NÉPRAJZ — VOLKSKUNDE - Pálinkás Patricia: Berettyószentmárton földrajzi nevei

összetartozik a régi magyar Ok személynévvel, amelynek etimológiája tisztázatlan (FNESz.). A zug földrajzi köznév. 1283-ban szerepel először Aka a mai Bakonszeg előzményeként oklevélben (Módy 1982, 92.). A Zovárd nemzetség magyar szolganépe ülte meg a XIII. sz. előtt. A XIII. sz. végén egyházashely volt (Jakó 203.). A falvak szaporodó népe a XIV. sz.-ban hozta létre Aka földjén Bakonszeget (Jakó 72.). 1434-től lesz Bakonszeg a helyén (Csánki I, 603.). 1446 után nem hallunk többet róla (Jakó 203.). ALKOTMÁNY UTCA — Akotmány ùcca, '-ba; Temetőü ùcca (9). Párhuzamosan fut a Puskin úttal, a Furtai út mellett fekvő régi temetőhöz vezet. ÁLTAL-HEGY — Atal-hëgy, -be (67). — 1848: Által-hegy (T4). A Szent Dénes-pusztán található, a Tölyvös, Zsáka, Fúrta határa, a Nyék határolja. Kiemelkedő rész, kb. 20 hektár, szántó. A név a ,keresztül' át ,egyenes' jelentésű határozószó, és a hegy földrajzi köznév kapcsolata (TESz.). A mellette folyó ér két nagy dombot szel át itt, innen kaphatta nevét a hegy. Csontokat és cserepeket is találtak itt. ARADI UTCA — Aradi ùcca, '-ra; Dóuzsa ùcca; Nëmëzs zúg; Vërtâny ùcca (6). A Puskin utat köti össze a Kun Béla utcával. 1970-től hivatalos neve Aradi utca, előtte Dózsa volt. Az adatközlők Vertán utcának említették, mivel itt volt a Vertán-kastély, illetve Nemes zugnak, mert a nemesek nagy része itt lakott. T alakú. -f ÁSVÁNY-KÜT — 1852—60: Ásvány kút (T3). A Szolnok-tóban található, még ma is megvan. A név az ásvány főnév és a kút földrajzi köznév kapcsolata. Az ásvány ,a föld mélyében levő, bányászattal kitermelhető nyersanyag' jelentésben él. Számos helynévi alkalmazásával találkozhatunk, már 1055-ben megjelenik a TA-ban. Az igen régi, feltehetőleg még honfoglalás előtti szó a régiségben ásott, mesterséges árok, tó, kút jelölője volt (EtSz.). Vö. Szolnok-tó-kút. BÁCSÓ 1. Nagy-Bácsó. BÁCSÓ-PUSZTA 1. Nagy-Bácsó. BÁCSÓ-TANYA — 1907: Bácsó tanya (Hnt. 104.); 1926: Bácsótanya (Hnt. 70.); 1933: Bácsótanya (Hnt. 132.); 1937: (Hnt. 132.); 1938: (Nadányi 473.); 1951: Bocsútanya (Hnt. 194.); 1956: (Hnt. 107.). A Nagy-Bácsbóban található. A név a tulajdonosra utaló személynévből és a tanya földrajzi köznévből áll. L. Nagy-Bácsó. BAGLYOS — Bagjos, Bagjozsba; Bagjozs-düllőü, -be (140) — 1477: Baglyas fluvius; Baglyas Rethe (Módy 1981, 109.); 1600 k.: Baglyos allya (Szök. 1562.); 1759: Baglyos (TI); 1783: Bagylos Ritt (T2); 1820: kis Baglyos (DPL. 711.); 1860: Baglyos (Protocollum); 1864: Bagjos (Pesty); 1883—84: Baglyos (T8); 1891: (Tll); 1945 k.: Bagjos (T12); 1945 k. : Baglyos (T13). A Szomajofrii-pusztán található, a Legelő, a Halom-dűlő, a Csődörös, a Péntek-halom határolja. Kb. 100 hold nagyságú terület, részei a Belső-Baglyom és a Külső-Baglyos. Legelő és szántó. 1864: ,,Dülő, halydan mocsáros s jelenleg jó kaszálló föld" (Pesty). A név az ,egyfajta éjjeli ragadozó madár' jelentésű főnév, és az -s helynévképző kapcsolatából alakult ki, s bagolyban bővelkedő helyet jelöl (vö. TESz.; FNESz.). A név eredete valószínűsíthető, mivel pl. a réti fülesbagoly vizenyős területeken költ (Uránia Á. 253.). 235 \