Módy György szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 6-7. (Berettyóújfalu, 1991)

TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Nyakas Miklós: Sárrétudvari a török hódoltság kezdetétől a jobbágy-felszabadításig

Mint már több ízben is utaltunk rá, Udvari jelentősebb volt, mint sok környékbeli kisebb sárréti település. Ez is magyarázza, hogy az udvari lelkész látta el a XVI. és XVII. század fordulóján Báránd és Szerep híveinek a lelki gondozását is. 1597-ből a nevét is tudjuk, Vári Péternek hívták (Petrus Vary minister ecclesiae Utvari et filiali Barand, et filiali Szerep).

4

7 Udvariban templomnak tehát nyilván kellett lenni, s ezért az 1613-as templomépítésre vonatkozó adatot úgy értelmezhetjük, hogy az vagy bővítést jelent, vagy pedig a korábbi egy esetleges katasztrófakor megsemmisült. A térség templomainak jelentős része mindenesetre kevésbé időtálló anyagból készült,

4

8 sőt Sárrétudvari esetében is tudjuk, hogy még 1763-ban is a kőtemplom mellett fából épült torony állott.

4

9 1767-ben került sor újabb templombővítésre, s ekkor — 1769-ben — új tornyot is emeltek.

5

0 Ahol református egyház van, ott rendszerint valamilyen iskola is működött, mint ahogyan a hívek kötelessége volt a lelkészről, illetve az iskolamesterről illendően gondoskodni. Udvarira vonatkozóan XVII. századi adatunk ezzel kapcsolatban kevés van, az is jobbára a század végéről. 1683-ban például panaszt hallunk az udvariakra, hogy lelkészüknek nem adnak tisztességes útiköltséget, amikor gyűlésre megy. 1687-ben pedig arra kötelezték a falu lakóit, hogy a lelkésznek parókiát építsenek és rektort is vigyenek.

5

1 Ez utóbbi arra utal, hogy Udvarit a debreceni református kollégium partikulái között tartották számon, s iskoláját megkülönböztették a közönséges falusi iskoláktól. A következő évben újra megismételték azt az igényt, hogy a falu parókiát építsen. Előfordult az is, hogy a lelkész fizetésével adósak maradtak (1690). A község szervezeti életére vonatkozóan a XVI. és XVII. században csak közvetett adatokkal rendelkezünk. A falu élén nyilván már a középkor óta bíró (iudex) állott, akinek a választását a földesúr hagyhatta jóvá. Adatainkból az is kitűnik, hogy személyük évente változott, valószínűen Szent György napkor (ápr. 24.). A XVII. századból rendelkezésünkre álló adatokból egyértelműen kiderül, hogy tevékenységét esküdttársaival együtt végezte. Ez azonban már korábban is így lehetett. 47 MOLNÁR A. 1985. a. 69. 48 A kőrösszakáli református templomot 1809-ben a következőképpen írták le: „Vagyon egy Fából, sárból épült Templomunk, teteje náddal kötött. Napkelet felől való végiben ugyan fából tsinált Torony ..." A kerítése sövénykerítés volt. NYAKAS M. 1976. 117. 49 BALOGH I. 1980. 50 BARCSA J. 1908. II. k. 211. 51 TtREL. II. 28. Bakóczi János adattári gyűjteménye. 90