Módy György szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 6-7. (Berettyóújfalu, 1991)

TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Módy György: Udvari története a XVI. század derekáig

A faluval írott emlékek között újból csak 1403-ban találkozunk egy hatalmaskodási eset kapcsán. Zsigmond király személyes jelenléte előtti tárgyalás nyomán 1403. január l-jén kelt ítéletlevele szerint Bajon földesurának, Bajoni Györgynek Lukács váradi püspök elleni panaszát az egri káptalan vizsgálata igazolta. Eszerint a püspök előző év nyarán Bajonból 100 kepe búzát és 40 kepe rozst elraboltatott és György úr egyik jobbágyát a püspöki birtok Udvari (Vdwor) faluba vitette és ott fogságban tartotta. Június végén pedig tíz jobbágyot erőszakkal átköltöztetett — a terragium letétele nélkül — Bajon falunak a Bajoniak által birtokolt részéből Bajon püspöki birtokrészébe. Többszöri perhalasztás után, mivel az idézésre a püspök 1405. május l-jén sem jelent meg, a király június 5-én kelt ítéletlevelével hatalmaskodás miatt elmarasztalta. 100 dénármárka fejváltságot kellett fizessen Bajoni Györgynek, egyéni javait elkobozta és ezek kétharmadát magának, egyharmadát pedig Bajoni György részére foglalta le.'

2 Udvari birtoklástörténete szempontjából a fenti eset két adatot is közöl. Az egyik, hogy a falu 1402 nyarán Lukács váradi püspök földesurasága alatt állott. Feltehetően egész birtokként, hiszen az ítéletlevél nem azt írja, hogy a püspökség Udvari faluban lévő részbirtokára vitték el a gabonát s a foglyul ejtett jobbágyot. A másik adat, az egyéni javak elkobzása. Ebből csak feltételezhetnénk, hogy a Bajoniakon kívül a velük rokon Izsákai családbelieknek is lehetőséget adott Udvari falu részeinek visszaszerzésére. Ez azonban azért nem valószínű, mert az éppen Bajonban, a család ősi birtokközpontjában 1351-ben zálogolással a püspökség kezére került részek visszaszerzésére is 1422ben indítottak pert; a Bajoniak, ami 1449-ben sikerrel zárult. De, ha egyáltalán 1351 után maradt is néhány jobbágytelke Udvariban az eredeti birtokos Izsákai családnak, semmi sem valószínűsíti, hogy a püspök elleni 1405. évi szigorú ítélet őket meg ahhoz segíthette hozzá, hogy a falut visszaszerezzék. A Szerepre és a szerepi uradalom tartozékaira vonatkozó XIV. század második feléből, de a XV. század első feléből való adatok egyetlen egyszer sem említik Udvarit, mint a Izsákai család faluját. * * * Az előzőekben igyekeztem a foghíjas adatok alapján válaszolni arra, hogy Udvari mikor került a váradi püspökség birtokai közé. Véleményem szerint már az 1350-es évektől a püspökség a földesura, tehát egy évszázaddal korábban mint JAKÖ Zsigmond feltételezte. Ö ugyanis azt írja, hogy „Sorsa a XV. század közepén elvált a többi Zovárd faluétól. Nem lett Bajoni birtok, hanem a váradi püspökség szerezte meg s így került át Békésből Bihar megyébe."

3

3 Választ vár még az az általam felvetett kérdés, hogy őrizhettek-e meg részeket az Izsákai család tagjai a XIV. század második és a XV. század első felében Udvariban. Láttuk, 1350-ben a Vécs-ágbeli Zovárd fia Bessenyei Domokos igényt jelentett be Szerepmonostorára és az ahhoz tartozó Udvari és Nyék birtokokra. 32 ZSIGMONDKORI OKLEVÉLTAR I—II. (összeállította MÁLYUSZ Elemér, Bpest, 1951—1958.) II/l. 260., a 2172. sz. regeszta és 480—481., a 3942. sz. regeszta. — Lukács 1397—1406 között volt váradi püspök. Részt vett 1403 nyarán a Zsigmond elleni összeesküvésben, mely Nápolyi Lászlót kívánta trónra juttatni. 33 JAKÓ i. m. 372. 74