Módy György szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 6-7. (Berettyóújfalu, 1991)
TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Módy György: Udvari története a XVI. század derekáig
Ezek egy része már a fejedelemség korában kialakult mint szolgálónépi falu. 1 0 SZABÖ István következtetéseire támaszkodva viszont az Udvari néven írott — különösen is XIII. századi vagy későbbi forrásokban említett — falvak egy részét a magánföldesúri curiához, curtishoz tartozó településnek tekinthetjük. A fent elmondottak alapján igen valószínű, hogy a békési Udvari — ha volt is a X. században valamelyik „foglaló nemzetségnek" itt szállása — mint tényleges falu a királyi birtokon állandósult s a XI. század során szolgálónépek lakták. A tőle nem messze eső Nyék (a mai Szerep határában) és a másik, jóval távolabbi Nyék (Berettyószentmárton és Fúrta kbzött), valamint Megyer (Fúrta és Mezősas között) azt bizonyítják, hogy a jórészben már Géza által kisajátított nemzetségi szállásterületeken más törzsből való katonaság letelepítése biztosította a fejedelmi majd királyi birtokokat. Szent István korában a törzsnevekből keletkezett nevű települések már bizonyosan megvoltak. 1 1 Az elsősorban a XI. századi királyi birtokok udvarhelyeihez tartozott Udvari nevű települések közül viszonylag kevésnek az emléke őrződött meg. Ez több okkal is magyarázható. Feltételezhetjük, hogy az általánosságban használt összes Udvari, Udvarnok falunév eleve kisebb számban fordult elő mint a különleges szolgáltatásokra utaló helynevek együtt. Másrészt a királyi birtokok egyházaknak majd világi birtokosoknak történt korai eladományozása sok esetben járhatott együtt a település nevének megváltozásával. Mint ahogyan bizonyos, hogy az egyházi szervezet kiépülésével gyorsan gyarapodó templomos falvak egy részének is volt valamilyen, a XI. század első felében adott neve, melyek később a megépült egyházuk titulusáról kaptak végleges elnevezést. 1 2 Figyelembe kell venni azt is, hogy a XIII. századi nagy gazdasági-társadalmi átalakulás korában több korai Udvari nevű szolgáltató falu élete megszűnt. Hasonlóan ahhoz a folyamathoz, melyet SZABÓ István mutatott! ki az amúgy is kis lélekszámú korai prédiumok nagy részénél: a település kontinuitása a XIII. században megszakadt. 1 3 Ugyanúgy, mint majd később a várbirtokoknak már tatárjárás előtti eladományozásával a szolgáltatásokkal a várakhoz tartozó falvak egy részében. Végül, XI—XII. századi okleveles forrásaink nem ismert hányada pedig éppen a tatárjáráskor pusztult el, így tulajdonképpen azt sem lehet tudni, hány XI—XII. századi falu viselte az Udvari nevet. Szólnunk kell Udvari tágabb környékének XI. századi etnikai viszonyairól. A szomszédos Szerep és az attól délnyugatra eső Bucsa neve mutatja, högy a X. században itt gyér szláv lakosság élt. Az ő nyomukat 10 HECKENAST Gusztáv: Fejedelmi (királyi) szolgálónépek a korai Árpád-korban. (Bpest, 1970) 30—31. Az Udvarnok falunevekre lásd uo. 128—130. — GYÖRFFY György Az Árpád-kori szolgálónépek kérdéséhez = Történelmi Szemle XV. évf. (1972) 261. 11 GYÖRFFY Gy. Az Árpád-kori Magyarország I. i. m. 511. a békésmegyei Nyék, első említése: 1350. — 647. a biharmegyei Nyék, első említése: 1213. — 647. a biharmegyei Megyer, első említése: 1220. — 642. 12 FEKETE NAGY Antal: Településtörténet és egyháztörténet = Századok LXXI évf. (1937) 423—425. 13 SZABÓ I. A prédium. i. m. 314—411. passim. 66
