Módy György szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 6-7. (Berettyóújfalu, 1991)
RÉGÉSZET, ÓKORTUDOMÁNY — ARCHAEOLOGIE, ALTERTUMSWISSENSCHAFT - M. Nepper Ibolya: Sárrétudvari és környéke a XIII. századig
másik fegyvere a szablya, két esetben került elő a Hízóföldön feltárt temetőben (66. és 264. sír). A nyíltegezek előzetes vizsgálata is bizonyítja, hogy több típus fordul elő ezen a lelőhelyen; a cipó- és ovális formájú s ezen belül többféle formai és díszítésbeli variánssal. Meg kell említenünk, hogy hat esetben találtunk tegezszájat fedő csontlemezt, ebből öt esetben keskeny csontlemez díszítette a tegezszájat is. Pogány módra, lóval való temetés gyakori temetőnkben. A lóval való temetésnek előfordul a nyúzott lóbőrős, kitömött lóbőrös és részleges lovastemetkezéses formája. Temetőnkből díszes lószerszám alig került elő férfisírból, női sírból is csak egy esetben (103. sír). A lószerszámok között előfordulnak ezüstberakásos kengyelek is. Ritkaság a temetőnkben megtalált csukló nélküli, ún. besenyő zabla (24. sír). Találtunk nyeregvasalást (108. sír), s egy rekonstruálható, zablakarikákkal, szájvassal együtt előkerült díszesen faragott csontból készített zablapálca-párt (129. sír). A férfisírokban is gyakori volt a nemesfémből készült ékszer; arany hajkarikák, ezüstből készített lemez- és öntött karperecek. A férfiak viseletére vonatkozó megfigyeléseink újat nem tudtak hozni eddigi ismereteinkhez képest. Veretes öv meglétére utal a sírokba tett egy-egy veret. 9 7 A Sárrétudvari Hízóföldön feltárt temető feldolgozása most kezdődött el, a teljes feldolgozás számos kérdést új megvilágításba fog helyezni. De további kérdéseket is felvet annál inkább, mert Udvari mai közigazgatási határán belül eddig 'hat X—XI. századi temetőről van tudomásunk, ezek időrendje s a leletanyag nem zárja ki újabb, e korból származó temetők felbukkanását. A terület benépesülésére a honfoglalástól vannak adataink: a honfoglaló temetők (Hízóföld, Őrhalom). A X. század végi, XI. századi — tehát kora Árpád-kori — kontinuus népességre a település mai templomának környékéről, az 1910-es évek elején elhordott Balázshalomból és a Ferendek halomból előkerült sírok a bizonyítékok. Terepbejárásaink során az egykori kora Árpád-kori szállások helyére hat helyen bukkantunk. Ezek a telephelyek a mai falut szinte körbeölelik (térkép). Árpád-kori cserepeket gyűjtöttünk a Sárréti tanya melletti hátságról 9 8 (VIII. tábla 1—2, 4.), Ferendek halom és környékeKiss Imre tanyától a bajomi határkanálisig 10 0 (VIII. tábla 7.), Hazai rét m (VIII. tábla 12), Nyársasér Ma97 DIENES István: A perbeteä lelet. Milyen volt a honfoglaló magyarok öve? Archaeologiai Értesítő 86. (1959) 152. 98 Déri Múzeum Régészeti Gyűjteménye IV. 87. 38. 4. Kvarctól csillogó anyagú, korongolt edények hullámvonalkötegekkel és párhuzamosan bekarcolt vonalakkal díszített oldaltöredékei. 2 db. 99 Déri Múzeum Régészeti Gyűjteménye IV. 87. 35. 1. Szemcsés anyagú, korongolt Árpád-kori fazekak kihajló és galléros peremű töredékei. 3 db. — IV. 87. 35. 2. Korongolt barnásszürke edények díszített oldalának töredékei és 2 db fenéktöredék. 6 db. — IV. 87. 35. 3. Egyenes oldalfalú, egyenesre vágott peremű edény kicsiny töredéke, homokszínű. 100 Déri Múzeum Régészeti Gyűjteménye IV. 87. 36. 1. Kvarccal erősen soványított anyagú korongolt, homokszínű cserépbogrács peremtöredék és egy lelógó peremű fazék kis töredéke. 2 db. 101 Déri Múzeum Régészeti Gyűjteménye IV. 87. 37. 2. Kvarccal erősen soványított anyagú homokszínű korongolt cserépbográcsok peremtöredékei. 3 db. — IV. 87. 37. 3. Vékonyfalú, szürke korongolt fazék tölcséres peremének kis darabja. 57
