Módy György szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 6-7. (Berettyóújfalu, 1991)

NÉPRAJZ — VOLKSKUNDE - Pálinkás Patricia: Berettyószentmárton földrajzi nevei

-f MERZA-PUSZTA — 1898: Merza puszta (Hnt. 66.); 1901: Bo­rovszky 50.). Mezőpeterd alatt található, Merza Jenő urasági birtokát jelöli. Ma Mezőpeterdhez tartozik. A név a tulajdonost jelölő csa­ládnévből és egy földrajzi köznévből áll. MERZA-TANYA — 1883—84: Merza-tanya (T8); 1945 k.: Merza tanya (Tl3); 1973: Merzatanya (Hnt. 181.). Ma már Mezőpeterdhez tartozik. A név a Merza családnévből és a tanya földrajzi köznév kapcsolatá­ból áll. MIHÁLY-RÉT — Miháj-réit, -re (162). A Szomajomban található, a Me­zősasi út, az Ölyvös és egy belőle kinyúló csatornázott ér fogja köz­re. Sík terület, rét, kb. 25 hold. Az adatközlők szerint e század elején Tamásházi Mihály tulajdonosáról kapta nevét. A név egy kereszt­név és egy földrajzi köznév összetétele. MIHÁLY-RÉTI-CSATORNA — Miháj-réiti-csatorna, '-ho (157). Az öly­vöstől nyúlik D-re, a Mihály-rétet határolja K-ről. Lecsatornázott ér, valószínűleg azonos a Kis-ér-hátat övező érrel (T5). A név a Mihály­rét helynév -i melléknévképzős alakjából és a csatorna földrajzi köz­névből áll. MOROTVA — Morotva, '-ra (32). A Berettyótól D-re, a falutól Ny-ra ta­lálható, a Cseresznyésig terjed. Sík, eres terület, bulgárkertek voltak itt. Ma már házhelyek találhatók rajta. A Morotván régészeti lelete­ket találtak a középső neolitikumból (Sz. Máthé 14—15.). A Morotva ,holt ág' név motivált, mivel a Berettyó több levágott ága található ezen a területen. NADÁNYI UTCA — Nadányi ùcca, '-ba (20). A Puskin útból nyílik, pár­huzamos a Pákász utcával. A Morotván található, az 1970-es évek elején létesült. Nevét Nadányi Zoltán író-költőről kapta, aki a szom­szédos Bakonszegből származott. NÁD SZEGELET — Nát szegeiét, -be (165). — 1759: Kerek Nad (Tl); 1848: Kerek nád (T6). A Szomajomban található, az Ölyvös, a Cső­dörös, a Büdös-ér, a Diófás határolja. Sík, lapos terület, rét. Az 1759-es térkép egy hosszabban elnyúló, nem kerek alakú, száraz te­rületnek tünteti fel. A névben a nád ,náddal sűrűn benőtt sekély ál­lóvíz vagy vízpart' jelentésű. A szegelet a sieg ,sarok, szeglet, zug' jelentésű szóból keletkezett a -let denominális nomenképző hosszabb alakjával. A történeti adatokban a kerek ,nagy kiterjedésű, az egész látóhatár betöltő' jelentéssel bír (Vö. ETSz.). NAGY-ÁLLÁS — 1848: Nagy állás (T6). A Péntek-halom, a Hosszú­dűlő, a Kerek-nád, a Kis-állás határolja. A név első tagja a terület nagyságát jelöli, a Kis-állás névpárjaként. A második tag az állás földrajzi köznév. NAGY-ASZTAGOS — 1864: Nagy Asztagos (T7). A Kórógyi-pusztán ta­lálható, a Közlegelő, a Kádár temetője, a Zsákai határ, a Kis-Aszta­gos határolja. Víz veszi körbe teljesen. A név első tagja a terület nagyságát jelző melléknév, megkülönböztető a kisebb területű Kis­Asztagostól. A második tag az asztag főnévből képzett Asztagos helynév. NAGY-BÁCSÓ — 1759: Nagy Batsó (Tl); 1848: Nagy Bácsó (T6); 1860: Bácsó (Protocollum); 1891: Nagy Bacsó (Tll); 1898: Bácsó (Hnt. 66.); 1901: Bácsó puszta (Borovszky 50.); 1944: Nagybácsópuszta (Hnt. 255

Next

/
Thumbnails
Contents