Módy György szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 6-7. (Berettyóújfalu, 1991)

NÉPRAJZ — VOLKSKUNDE - Pálinkás Patricia: Berettyószentmárton földrajzi nevei

ten átalakul. A mocsár, a posvány gőzéről is beszélhetünk (ÉrtSz.). A falu felől nézve a napsütésben gőzölgő Zücskő, Fertő valóban úgy tűnhetett, hogy a magasabb terület, a Gőz-hát gőzölög. GÖZ-HÁTI-KTJT — Gőüz-háti-kút, -ho (131). A Gőz-háton, a község legelőjén található. Gémeskút egy magaslaton. A név a Gőz-hát helynév -i melléknévképzős alakja és a kút földrajzi köznév kapcsolata. HALAS-TÓ — Halas-tóu, -ho (64). A Furtai gáttól Ny-ra, a Kis-Bócs, a Nyék-ér mellett található. Kis területű állóvíz. A név a hal főnév -s (melléknév-) helynévképzős alakjából és a tó földrajzi köznévből áll, halban bővelkedő vizet jelöl. -f- HALÁSZ-HÍD — 1890: Halász hid (T10). A Halász-tanya mellett a Berettyón található, a közúti hídtól 3,5 km-re, a vasúti hídtól 2 kmre K-re található. A név a Hálálsz családnév és a híd földrajzi köznév kapcsolata. Vö. Halász-tanya. -f HALÁSZ-TANYA — 1873: Halász tanya (Hnt. 103.); 1882: (Hnt. 29.); 1883—84: (T8); 1888: (Hnt. 239.). A Berettyó mellett, a Nagy-Bacsóban volt található. A T9 1886-ban Halász Józsefet említi tulajdonosként. Adatközlők szerint Nagyváradról került ide. A név a Halász családnévből és a tanya földrajzi köznévből áll. HALÁSZ UTCA — Halász úcca, '-ra (26). A Morotván található, a Ladik utcával párhuzamos, a Nadányiból nyílik. Az 1970-es évek elején létesült. A névben a halász foglalkozásnév található. HALOM 1. Halom-dűlő. HALOM-DÜLÖ — Halom-düllőü, -be (88). — 1848: Halom dűlő (T6); 1864: Halom (Pesty); 1891: Halom düllő (Tll); 1908: Halom dűlő (Rak); 1945 k.: Halom (TI2). A Nagy-völgy-dűlő, a Fodor-föld, a Hosszú-sziget, a Mezősasi út határolja. Sík terület, szántó, egy domb van benne. Az 1891-es térkép szerint 144 hold területű. Pesty: „Azért neveztetett el így, mert a közepén egy halom van". A halom valószínűleg azonos az 1783-as térképen feltüntetett Nagy-Bócsi-halommal, illetőleg az adatközlők által emlegetett Vertán-halommal. A név két földrajzi köznév összetétele. -f HALOM-TANYA — 1926: Halomtanya (Hnt. 70.); 1933: (Hnt. 132.); 1937: (Hnt. 132.); 1938: (Nadányi 473.); 1944: (Hnt. 119.). A Halom-dűlőben lehetett. A név két földrajzi köznév kapcsolata. HARCSÁS — Harcsás, Harcsázsba (34). — 1848: Harcsás (T4); 1864: (Pesty); 1864: (T7); 1933: (Hnt. 132.); 1937: (Hnt. 132.); 1938: (Nadányi 473.); 1944: Harcsáspuszta (Hnt. 119.); 1951: (Hnt. 194.); 1956: (Hnt. 107.); 1967: Harcsás (Hnt. 146.); 1973: (Hnt. 181.). Alacsony fekvésű, kicsi terület, kb. 50—60 hold. Ma szántó. Az adatközlők szerint régen mocsaras hely volt, itt fogták a halakat, főleg a harcsákat. A név a harcsa főnév és az -s helynévképző kapcsolata, harcsában gazdag helyet jelölt. HARCSÁS-PUSZTA 1. Harcsás. HERCEG-DÜLÖ — Hércég-düllőü, -be (86). A Nagy-Bócsban található, É-ról és Ny-ról a Nagy-völgy határolja. Sík terület, szántó. Az adatközlők szerint Herceg Sándor tulajdonosáról kapta nevét a terület. Vö. 1912: Herceg Sándor földművelő, furtai születésű (Rak.). A név egy családnév és egy földrajzi köznév kapcsolata. 246