Módy György szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 6-7. (Berettyóújfalu, 1991)

NÉPRAJZ — VOLKSKUNDE - Pálinkás Patricia: Berettyószentmárton földrajzi nevei

a Csősz-sziget határolja. A név első tagja talán arra utal, hogy farkasok búvóhelye volt. Vö. a Róka-lyukkal szintén a Szomajomban. Jobban elképzelhető a tulajdonosra utaló személynévi eredeztetés, mivel az 1785-ös összeírásban nemes birtokosként említik a Farkas családot (Fényes 1839. IV, 60.). 1930-ban Farkas Móric örökösei 229 holddal rendelkeznek a határban (Nadányi 349.). A sziget, és a zug földrajzi köznév is egyaránt kifejezi az elhatárolt területet. + FARKAS-ZUG 1. Farkas-sziget. FASOR-DŰLÖ — Fasor-düllőü, -re (168). A Büdös-értől egyenesen vezet a dűlőút a Tarsoly-dűlőig, a Mezősasi útig. Fák állnak az út oldalán, erről kaphatta a nevét. A fasor főnév és a dűlő földrajzi köznév öszszetétele a név. + FÁTYOL-KÜT — 1848: Fátyol kút (T6). A Baglyos, a Sark-lapos, a Szomajom, a Külső-Baglyos határolta. Ma már nincs meg. A fátyol ,áttetsző, könnyű, finom kelmét' jelent. A latin eredetű fágy fáty ,rétegesen elrendez' értelmű szóhoz az -l deverbális képző járul (ETSz.). Talán az motiválhatta a nevet, hogy áttetsző, finom vizet adott. FEKETE NYÉK — Fékeié Nyéik, -be (89). A Nyéktől délre terül el, a Furtai határral érintkezik. Sík terület, szántó. Nevét Fekete István tulajdonosától kapta a század elején. A névben a Fekete családnév és a Nyék helynév található. FEKETE-TANYA — Fekete-tanya, '-ra (90). A Nagy-Bócs déli részén, a Furtai határ mellett található. A század elején a furtai származású Fekete Istvánról kaptak nevét. A névben a Fekete családnév és a tanya földrajzi köznév található. FELSZABADULÁS UTCA — Felszabadulás úcca, '-ba (11; 13). Nagyon hosszú utca, párhuzamosan fut az Úttörő utcával, az Irinyi utca kettévágja. Az ettől É-ra eső részt most Liszt Ferenc nek, a D-t Bocsi utcának nevezik. Nem régi utca, a felszabadulás után létesült, 1970ig volt ez a hivatalos neve. FERTŐ 1. Peterdi-fertő. FODOR-FŐLD — Fodor-főüd, -re (87). A Nagy-Bócsban található, a Mezősasi út Ny-i oldalán. Sík terület, szántó. A Fodor családnév a múlt századból adatolható a faluban. 1853: Fodor Márton kisbirtokos (Rak). 1854—55: Fodor Imre tanító (DPL. 710.). Az adatközlők szerint zsidó tulajdonosé volt ez a terület, az 1930-as években már több kisebb pénzű ember kezén. A név a Fodor családnévből és a föld földrajzi köznévből áll. Fő ÜT 1. Puskin út. FURTAI GÁT — Furtai gát, -ra; Furtai út, -ra (68). A Furtára vezető köves út, műút. Furtai útként emlegetik még. A névben a Fúrta községnév -i melléknévképzős alakja és a gát földrajzi köznév található. A Fúrta helynév puszta személynévből keletkezett magyar névadással. Az alapjául szolgáló magyar Fortunád becéző alakja lehet (vö. FNESz.). FURTAI ÜT 1. Furtai gát. FÜZFÁS — Füszfás; Fücfás, Fücfázsba (151). A szomajomban található, az őlyvös, a Híd-sziget, a Tanyasor-dűlő, a Nyárfás határolja. Sík terület, szántó. A név a fűzfa főnév és az -s helynévképző kapcsolata, tehát fűzfával benőtt helyet jelöl. 244