Módy György szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 6-7. (Berettyóújfalu, 1991)
NÉPRAJZ — VOLKSKUNDE - Zsúpos Zoltán: Történeti és néprajzi adatok Méhkerékről
heztetve — az hol rossz ember bátorságba nem lappanghat. — Hogy pedig szinte olly járatott kis Ország út mellett áll mint a' például fel hozott Báránykai, és Szil Tartsai Csapszékek bizonyítják az A és B betűk alatt ide mellékelt bizonyítványok — melly szerint Okány — Vésztő — Kőrös Ladány — Kőrös Tartsa — Szeghalom, és több Helységek arra járnak az Erdőhátra, azon az úton kell magoknak is a' panaszolkodó Méhkerekieknek Derecskére, — Debreczenbe, Sarkadra, Gyulára, — Pestre, 's több más hellyekre utazni, hogy merészelnek tehát a folyamodók olyan állítással, hogy az Olyi Csapszék minden Ország úton kívül való rejtek hellyen legyen építve a' Tekintetes Publicum eleibe járulni." 5 6 A Sarkadi Uradalom Fiskálisa mellékelte Vésztő és Okány levelét, melyben bizonyítják, hogy az ólyi csapszék forgalmas út mellett épült. „Alább írtak, Nemes és Nerrfzetes Zay István Ürnak, a Méltóságos Sarkadi Uradalom Tiszttartójának requisitiójára tészünk hiteles Tanúbizonyságot arról, hogy mi az Erdő Hátra, nevezetesen az Illyei és Szalontai Erdőkre járván, leg gyakrabban Sarkad Keresztúrnak innen egyenesen Méhkeréknek és ezen keresztül Illyének szoktunk utazni, ezt az utat tartván leg egyenesebbnek; ezen úton szállítottunk a közelebbi télen is mind a Communitas Számára, mind pedig Lakosaink tulajdon hasznokra, sőt ezen úton szállított a' Szeghalmi Communitas is feles számú szánakkal, külömb külömb féle fákat a' Csegődi erdőről, — ezen úton szoktunk mind mi, mind a Szeghalmiak T. N. Vármegyénk által, többnyire az Illyei erdőben vásároltatni szokott Tűzi fának elszállítására menni. Mellyeknek hitelességére adjuk ezen Bizonyság Levelünket, szokott Petsétünkkel. Kőit Vésztőn Június 7 kén 1828. Földesi Mihály Bíró Esküdt Társaimmal" 5 7 „Alább írtak, a' Méltóságos Sarkadi Uradalom Tiszttartója, Zay István Űrnak requisitiójára hiteles bizonyságot tészünk arról; hogy mi esztendőnként az Erdőháttságra, nevezetesen a' Csegődi, Barmodi, és Illyei Erdőkre mind a Tekintetes Földes Uraink, mind Communitásunk és Ekklésiánk szükségére meg kívántató Épülethez való és Tűzi fák el szállítására utazván, ezen utunkat rendesen nem más felé, hanem az útnak rövidsége tekintetéből Sarkad Keresztúron, az Öllyi Hídon, és Méhkereken keresztül Télen és Nyáron szoktuk elkövetni: Nem csak mi, hanem ami több Esztendők alatt lett tapasztalásunk szerint, a' szomszéd Vésztőiek, Szeghalmiak, K. Ladányiak, és K. Tartsaiak is rendesen ezen a nevezett úton, tudni illik Okány alatt s Keresztúron keresztül, az úgy nevezett Ólyi Éren levő Hídon, és Méhkereken keresztül szokták velünk együtt úttyokat tenni a fellyebb nevezett Erdős hellyekre. Mellynek hiteles, és kétséget nem szenvedhető voltára nézve adjuk ezen Helységünk szokott petsétjével meg erősített bizonyság Levelünket. Költ Okányban Június 9kén 1828. Helység Fő Bírója Szarka István Tanácsa 's Gara Lajos Nótárius" 5 8 Végül megállapítják ugyan, hogy az országút nem arra visz, de télen és ősszel fahordás idején ott járnak el. „A mi különben a' kérdésben forgó Csapszéket illeti, az, ez előtt valami 10 Holnappal, a Sarkadi Uradalomhoz tartozó Olyi Pusztán, a Méhkereki Határ Szélbe egy föld alatti kis pintzébe állítódott fel, tiszta helyen, hozzá sem bokor, sem erdő közel nincs, és most már az Uradalom a föld színén építteti a Csapszéket, melynek falai fenn is állanak; a mint a' Méhkereki határból ki járnak az Olyi Pusztára, a Csapszék előtt' az Üt két felé megy — egyik Sarkadnak — másik S. Keresztúrnak, 56 HBML. IV. A. 1/b. 376. 57 HBML. IV. A. 1/b. 376. 58 HBML. IV. A. 1/b. 376. 226
