Módy György szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 6-7. (Berettyóújfalu, 1991)
NÉPRAJZ — VOLKSKUNDE - Zsúpos Zoltán: Történeti és néprajzi adatok Méhkerékről
ez olyan arányokat öltött, hogy Békés megye kénytelen volt elrendelni a betódulok visszakísérését, a települések végeire pedig őröket állítottak. 40 Hogy ne kényszerüljenek hasonló bolyongásra, Méhkerék lakói élelmiszert és adósságaik elengedését kérték. Nem tudjuk milyen intézkedés született. Valószínűleg kaptak valamilyen segítséget, mert a falu élete tovább folyt. Időnként a falu lakossága és a vezetés között éleződött ki az ellentét. 1828-ban Bihar Vármegye közgyűlésének jegyzőkönyve arról tudósít/* 7 hogy Méhkerék lakosságának nagyrésze és a jegyző ellentétbe került a bíróval és Roxin Basiliussal, a görögkeleti pappal. A vármegye szükségesnek látta, hogy a Derecskei Uradalom figyelmét felhívja a viszályra, és arra, hogy a Méhkeréken tartandó tJriszék az engedetlenségeket akadályozza meg. A falvak vezetői és a lakosság közötti ellentét ebben a korban nem volt egyedi jelenség. A helység bírájául az uradalmi alkalmazottak által kiszemelt 4 jelölt közül lehetett választani. 4 8 Természetesen ők már eleve olyanokat jelöltek ki, akikről tudták, hogy a jól jövedelmező állásban — adókedvezményben és fizetésben részesültek, valamint ők kezelték a falu közös vagyonát — az uradalom érdekeit érvényesítik majd. A bíró kiterjedt jogokkal és kötelességekkel rendelkezett. Bizonyos határig ítélkezhetett és büntethetett, ő döntött a lakosok perlekedéseiben, irányította a falu határának felosztását, kivetette az állami és a földesúri adót. Helyzete sok olyan lehetőséget biztosított számára, amely vagyonosodásához, jogtalan előnyök megszerzéséhez és gyakran hatalmaskodáshoz vezetett. Mindezek számtalan súrlódási lehetőséget nyújtottak, személyes ellentét és gyűlölet forrásaivá váltak. Ha, hivatalos úton eredménytelen volt velük szemben a fellépés, a lakosok a bosszú kegyetlen eszközeihez nyúltak. A méhkerékiek 1828-ban beadott panaszát nem orvosolták megfelelően, a bíró nem változtatott magatartásán, ezért szinte mindenét felégették. „Tekéntetes Nemes Vármegye! Múlt 1828 k Esztendő December Hónapja közepe táján, a' külső Tanyámon öszve rakott Takarmányaim között lévő, 's 130 Kereszt Búza Szalmából álló egy Kazalom némely rossz akaróimtól, kik Bíróságom Esztendei alatt reám agyarkodtak, 's most is agyarkodnak meg gyújtatván, résszerént a' Füst, résszerént a' locsolások miatt semmivé tétetett. — Ugyan tsak az 1829 k Esztendő Januárius elején, a' belső Telekemen lévő Száraz Malmom hasonlóul meg gyújtatván, és hamuvá égvén, azt csupán Feő Méltóságú Hertzeg Esterházy Miklós Tekintetes Űr Eő Kegyelmessége Tekintetes Tiszttsége adakozásából építhettem fel. — Még itt sem elégedvén meg rossz akaróim, Folyó 1830 k Esztendő Június 7 ké n a külső Tanyámon lévő 12 öles jó készületü Marha Istállóm hamuvá égettetett tetédződvén szerentsétlenségem a' múlt Augustus Hónapjába a Mezőben kinn volt egy Szekeres Boglya Szénámnak hamuvá tétele által is. — Még ezen négy rendbeli jószágaim fel Perzselése sem láttatván elégségesnek, Folyó Hónap 6 k a éjtzakáján a Száraz Malmom ismét porrá égettetett. — Melly öt rendbeli tetemes káraimnak következésébe: Alázatosan és teljes bizadalommal is folyamodom a' Tekéntetes Nemes Vármegyéhez az eránt: hogy méltó figyelmére vévén a fejjebb elő számlált, és a' Tekintetes Nemes Vármegye K. Parantsolatainak, a' Lakosokkal a' kívánt és lehető módon eszközöltetett és teljesíttetett bé töltése miatt származott Szerentsétlenségeimnek tetemes voltát, — különösen a' Száraz Malombeli káromat (melynek Betsű Le46 IMPLOM, J. 1971. 193. 47 HBML. IV. A. l/a. 129. Nemes Bihar Vármegye Köz Gyűlése Jegyzőkönyve 811. pont 1828 Febr. 25. Várad—Olaszi. 48 SZENDREY I. 1968. 39—44. 220
