Módy György szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 6-7. (Berettyóújfalu, 1991)

NÉPRAJZ — VOLKSKUNDE - Zsúpos Zoltán: Történeti és néprajzi adatok Méhkerékről

rendelkező zsellérek fele ennyivel rendelkeztek. Ekkor, 1773-ban a falu egyetlen, görögkeleti papja az előírások szerint 4 igavonó ökröt, 1 lovat, 2 tehenet és 3 sertést legeltethetett a falu közös legelőjén, és sem az adó­terheknek, sem a földesúri tisztségviselőknek nem volt alárendelve. Az ispán, a község jegyzője, az itt lakó két földesúri tisztségviselő mindegyi­ke 2 igavonó ökröt, 1 lovat, 1 tehenet és 2 sertést a falu közös legelőjén szintén legeltethetett. 3 3 A névsort olvasva megállapítható — bár a név és a nemzetiség nem azonosítható automatikusan —, hogy a lakosság döntő része román volt, amit alátámaszt egy 1773-as összeírás, mely szerint Méh Kerék falunak görög nem egyesült, vagyis görögkeleti egyháza van, s a lakosság által használt nyelv a román. 3 4 Itt kell röviden szólni a román népesség Bihar vármegyébe történt betelepülésének folyamatáról. Dél-Bihar döntő ré­szén már a XVII. század elején is a román nemzetiség volt túlsúlyban. 35 A török pusztítás után a Bihartól nyugatra és délre fekvő megyék né­pessége hasonló pusztítást szenvedett, mint megyénk. Az elpusztult hely­ségek benépesítésére magyar telepeseket nem, vagy csak keveset kaptak, így csupán a keleti irányból történő népmozgásra volt lehetőség. A XVIII. században több hullámban végbement folyamat, a tömeges bevándorlás eredményeként a román népi elem súlya tovább növekedett Biharban. 36 Az 1773-ban készített összeírás szerint Bihar megye 130 magyar nyelvű községe mellett 330 olyan község található, melynek lakossága egészen vagy túlnyomó részben román nyelvű. 3 7 A románok döntően a megye déli részén telepedtek le, így a Váradi járásban a falvak 72%-a, a Belé­nyesi járásban 88*%-a román volt. 3 8 Méhkerék településéről, földrajzi környezetéről már ejtettünk né­hány szót, de a korabeli térképek segítségével érdemes további részlete­ket is felfedni. A falu legkorábbi ábrázolása az 1783-ban készített I. ka­tonai felmérés térképlapján található. 3 9 A helységet közvetlen közelében ritkább, kissé távolabb sűrű erdő és mocsár vette körbe. Méhkeréktől ke­letre a ritkásokban észak-déli irányban két sorban, nyugatra a sűrűbb erdők két szélén szintén észak-déli irányban, és délen sűrű erdő szélén kelet-nyugati irányban szállások feküdtek. Györffy István megállapítása szerint Méhkerék nem volt kertes település, de közelében 36 szállás fek­szik. 4 0 Mindenesetre mint a további adatokból kitűnik, ezeken a szálláso­kon tartották, teleltették a jószágot, és itt volt felhalmozva a takarmány is. A falu házai a Sarkadról Tarcsa felé vivő úttól északra és délre he­lyezkedtek el. Az úttól északra, a település keleti szélén a templom épü­letének rajza látható. Sokkal részletesebb, ezért bővebb felvilágosítást ad Méhkerék 1819­ben készült térképe. 4 1 A település a felszíni adottságokhoz alkalmazkodva sűrűn tagolt, nagyobb része a Sarkadról Tarcsára vezető úttól délre fek­33 HBML. IV. A. lfd. 14. 34 LEXICON 1920. 66. 35 BÁRSONY I. 1976. 49. 36 BÁRSONY I. 1976. 48. 87 MEZŐSI K. 1943. 234. 38 BÁRSONY I. 1979. 67. 39 Hadtörténeti Múzeum Térképtára I. katonai felmérés Coll. XXIV. Sec. 26. 40 GYÖRFFY I. 1943. 108. 41 REISZ, CH. 1819. 218

Next

/
Thumbnails
Contents