Módy György szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 6-7. (Berettyóújfalu, 1991)
NÉPRAJZ — VOLKSKUNDE - Zsúpos Zoltán: Történeti és néprajzi adatok Méhkerékről
rendelkező zsellérek fele ennyivel rendelkeztek. Ekkor, 1773-ban a falu egyetlen, görögkeleti papja az előírások szerint 4 igavonó ökröt, 1 lovat, 2 tehenet és 3 sertést legeltethetett a falu közös legelőjén, és sem az adóterheknek, sem a földesúri tisztségviselőknek nem volt alárendelve. Az ispán, a község jegyzője, az itt lakó két földesúri tisztségviselő mindegyike 2 igavonó ökröt, 1 lovat, 1 tehenet és 2 sertést a falu közös legelőjén szintén legeltethetett. 3 3 A névsort olvasva megállapítható — bár a név és a nemzetiség nem azonosítható automatikusan —, hogy a lakosság döntő része román volt, amit alátámaszt egy 1773-as összeírás, mely szerint Méh Kerék falunak görög nem egyesült, vagyis görögkeleti egyháza van, s a lakosság által használt nyelv a román. 3 4 Itt kell röviden szólni a román népesség Bihar vármegyébe történt betelepülésének folyamatáról. Dél-Bihar döntő részén már a XVII. század elején is a román nemzetiség volt túlsúlyban. 35 A török pusztítás után a Bihartól nyugatra és délre fekvő megyék népessége hasonló pusztítást szenvedett, mint megyénk. Az elpusztult helységek benépesítésére magyar telepeseket nem, vagy csak keveset kaptak, így csupán a keleti irányból történő népmozgásra volt lehetőség. A XVIII. században több hullámban végbement folyamat, a tömeges bevándorlás eredményeként a román népi elem súlya tovább növekedett Biharban. 36 Az 1773-ban készített összeírás szerint Bihar megye 130 magyar nyelvű községe mellett 330 olyan község található, melynek lakossága egészen vagy túlnyomó részben román nyelvű. 3 7 A románok döntően a megye déli részén telepedtek le, így a Váradi járásban a falvak 72%-a, a Belényesi járásban 88*%-a román volt. 3 8 Méhkerék településéről, földrajzi környezetéről már ejtettünk néhány szót, de a korabeli térképek segítségével érdemes további részleteket is felfedni. A falu legkorábbi ábrázolása az 1783-ban készített I. katonai felmérés térképlapján található. 3 9 A helységet közvetlen közelében ritkább, kissé távolabb sűrű erdő és mocsár vette körbe. Méhkeréktől keletre a ritkásokban észak-déli irányban két sorban, nyugatra a sűrűbb erdők két szélén szintén észak-déli irányban, és délen sűrű erdő szélén kelet-nyugati irányban szállások feküdtek. Györffy István megállapítása szerint Méhkerék nem volt kertes település, de közelében 36 szállás fekszik. 4 0 Mindenesetre mint a további adatokból kitűnik, ezeken a szállásokon tartották, teleltették a jószágot, és itt volt felhalmozva a takarmány is. A falu házai a Sarkadról Tarcsa felé vivő úttól északra és délre helyezkedtek el. Az úttól északra, a település keleti szélén a templom épületének rajza látható. Sokkal részletesebb, ezért bővebb felvilágosítást ad Méhkerék 1819ben készült térképe. 4 1 A település a felszíni adottságokhoz alkalmazkodva sűrűn tagolt, nagyobb része a Sarkadról Tarcsára vezető úttól délre fek33 HBML. IV. A. lfd. 14. 34 LEXICON 1920. 66. 35 BÁRSONY I. 1976. 49. 36 BÁRSONY I. 1976. 48. 87 MEZŐSI K. 1943. 234. 38 BÁRSONY I. 1979. 67. 39 Hadtörténeti Múzeum Térképtára I. katonai felmérés Coll. XXIV. Sec. 26. 40 GYÖRFFY I. 1943. 108. 41 REISZ, CH. 1819. 218
