Módy György szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 6-7. (Berettyóújfalu, 1991)
TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Kováts Zoltán: Darvas, Furta, Vekerd és Zsáka népességfejlődése a XVIII. századtól napjainkig
robbanásról" írnak, amikor 1971 és 1975 között csak 16,1 ezrelékre emelkedik a születési arány, s 1976 és 1980 között már megint 15,8 ezrelékre esik. 3 3 Nincs biztosítva az egyszerű újratermelés sem! Falvaink helyzete még rosszabb, kétségbeejtővé válik a hozzáértő szakember számára: Vekerden ezer lakostól már csak 7,9 gyermek születik. Egyesek azzal vígasztalnak bennünket, hogy a gazdag Nyugat-Németországban egy Maina-Frankfurtban vagy Hamburgban ugyanennyi a születési arány. Engem ez nem vígasztal, minden magyar falu pusztulása nagy-nagy szomorúsággal tölt el. Furtán 11,6, Darvason 11,9 és Zsákán 13,3 ezrelék a születési arány. Mindez a nagy „demográfiai robbanás" évtizedében! A teljesség igénye nélkül még egy problémára utalnunk kell. Sokan úgy gondolják, hogy a cigányság körében általában nagy a gyermekáldás. Sajnos, nem így van. A cigány eredetű lakosság felénél ugyanúgy terjed a „fehér kór", ahogy ezt az európai szakemberek nevezik. Náluk is egy, esetleg két gyermek születik. A másik felénél valóban sok a gyermek, megfelelő életszínvonalon nem is tudják őket eltartani, s sokan ezért nagyon elítélik őket. Pedig ebben a kis országban minden kézre szükség lenne. A munkanélküliség csak átmeneti jelenség lesz nálunk. A beáramló külföldi tőkének rövidesen rá kell döbbennie, hogy nincs elég vagy nincs megfelelő munkaerő az országban. — A. cigányságnak a másik fele egy Baranya megyei kutatás szerint két és félszer szaporább a magyar átlagnál. 3 4 Vizsgált községeinkben a cigányság száma elenyésző. Darvason, Furtán, Vekerden csak néhány család él. Zsákán tehető a létszámuk másfél százra. 3 5 Abban, hogy Zsákán egy kicsit kedvezőbb a születési arány, talán ennek is szerepe van. Sajnos, a kérdés azért lényegtelen, mert a kulturális előrehaladtával a cigányság is átveszi a körülötte élők népességpusztító demográfiai magatartását. A természetes népmozgalom másik összetevője a halandóság. A XX. század első évtizedében községeinkben a halandósági arányok rosszabbak az országos átlagnál. Ahol a termékenység magas, ahol sok gyermek születik, ott az akkori rossz egészségügyi viszonyok miatt a halandóság is magas. Országosan 1901 és 1905 között 25,6; 1906—1910 között 24,0 az ezer lakosra jutó halálozás. 3 0 Vekerden 36,5, Zsákán 30,0 Furtán 29,0 és Darvason 27,8 ezrelék. — Az első világháború népességpusztításával terhelt évtizedben általában 25—35 százalékkal csökken a születések száma; a halálozási arányok ugyanakkor csak 10—20 százalékkal csökkennek. Vekerden ezer lakosra 31,5, Zsákán 23,9, Furtán 24,9 és Darvason 21,7 halálozás jut. Ka egybevetjük ezeket az arányszámokat a születésekre vonatkozólag, láthatjuk a szoros összefüggést. A magas csecsemő- és gyermekhalandóság határozza meg elsősorban a halálozási arányokat. A legfájdalmasabb veszteség, a hősi halottak nagy száma „csak" erősíti a magas halandóságot. 33 Demográfiai Évkönyv 1988. 42. 34 Hoóz István: A cigányok születési jellegzettességei a sellyei járásban. In; Demográfia, 1964. 2. sz. 232. 35 Ezúton szeretném megköszönni Zsáka tanácsa szakigazgatási szerve vezetőjének, Szörnyű Sándornénak a szíves adatközlését. 36 Demográfiai Évkönyv 1988. 42. 143
