Módy György szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 6-7. (Berettyóújfalu, 1991)
TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Kováts Zoltán: Darvas, Furta, Vekerd és Zsáka népességfejlődése a XVIII. századtól napjainkig
Az ortodox keresztelési adatok 1830-ig egyenletes emelkedést mutatnak. Egy érthetetlen kiugrás mutatkozik az 1830—39-es évtizedben. Ez azzal is magyarázható, hogy valamelyik környező orthodox katolikus egyházban nem volt pópa — egy ideig —, s ide hozták a gyermekeket keresztelni. 1840-től újra egyenletes növekedés tapasztalható, bár 1930 és 1840 között némi betelepüléssel is számolhatunk. — Az ezer lakosra jutó születési arányok a XVIII. század utolsó évtizedeiben, még 1829ig igen alacsonyak. Ez több okkal is magyarázható. Fiatal, újonnan szervezett egyházról van szó, talán a keresztelési gyakorlat fokozatosan szilárdult meg. De az is lehet, hogy a korábbi gyakorlatnak megfelelően egy másik község pópájához vitték a gyermekeket keresztelni. 1840 után az országos átlag szerint alakul az ezer lakosra jutó keresztelések száma, sőt 1850-től az átlag felett van. Az utóbbi arányokkal kapcsolatban annyi az aggályom, hogy ebben az esetben is felmerül annak a lehetősége, hogy 1870-ben némi hiányokkal történt a község össznépességének számbavétele. Az 1870-es népszámlálás ilyen értelmű kritikájára még nem tudok példát a szakirodalomban. Fúrta és Vekerd nagyon elgondolkodtató. 3. A XIX. század három utolsó évtizede 1870-ig a népesedési folyamat bemutatásában — az össznépességi adatokon kívül — csak a keresztelési (születési) adatokra támaszkodhatunk. Kutatott anyakönyveinkben az elhalálozási adatok is benne vannak, de az elmúlt negyed század kutatásai során azt tapasztaltuk, hogy ezek változó forrásértéket képviselnek, vagyis időben közelebb kerülve válnak pontosabbá. Az már bizonyosnak látszik, hogy 1870-4;ól biztosan támaszkodhatunk a halotti anyakönyvekre is. A szakirodalom ugyanakkor pontosnak fogadja el az 1869. december 31-i eszmei időponttal végrehajtott népszámlálást is. Így pontosan meg tudjuk határozni a születési, a halálozási és természetes szaporodási arányszámokat is. Zsáka n „.. , Református , Ortodox katolikus Évtized f oz eP Szül. Hal. Term. szap. £° z eP Szül. Hal. Term. szap. nepesseg egy é y. átlag a nepesseg egy é y. átlag a 1870—79 1652 71,6 66,6 5,1 668 41,7 33,4 8,3 ezer Lakosra 43,3 40,2 3,1 62,4 50,0 12,4 1880—89 1824 85,2 56,9 28,3 710 49,8 31,8 18,0 ezer lakosra 46,7 31,2 15,5 70,1 44,8 25,3 1890—99 1996 88,6 69,2 19,4 752 42,1 21,5 20,6 ezer lakosra 44,4 34,7 9,7 56,0 28,6 27,4 Darvas 2 3 1870—78 527 21,9 21,9 0,0 376 20,1 17,0 3,1 ezer lakosra 41,6 41,6 0,0 53,5 45,2 8,3 1880—89 569 24,1 16,8 7,3 427 30,2 22,8 7,4 ezer lakosra 42,3 29,5 12,8 70,7 53,4 17,3 1890—99 611 29,8 20,0 9,8 478 30,3 21,1 9,2 ezer lakosra 48,7 32,7 16,0 63,4 44,1 19,3 22 A népmozgalom főbb adatai községenként 1828-1900. VII. 96-97., 116-117. 23 I. m. 90—91., 110—111. 132
