Módy György szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 6-7. (Berettyóújfalu, 1991)
TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Kováts Zoltán: Darvas, Furta, Vekerd és Zsáka népességfejlődése a XVIII. századtól napjainkig
i nyugodtan feltételezhetjük, hogy Darvas népessége imár a XVIII. században is itt élt, csak a bizonytalan közállapotok, gyenge megyei adminisztráció miatt kerülte el az összeírást. — Ludovicus Nagy 1828-ban csak reformátusokat tüntet fel rendkívül nagy számban (2929), ugyanakkor ortodox katolikusokat nem említ. 7 A közléseket hitelesnek nem fogadhatjuk el. Fényes Elek 1839-ben 581 reformátust és 575 ortodox katolikus lakost ad meg. Darvast magyar—román falunak mondja „református és óhitű templommal gazdag róna határral." 8 Kérdés, hogy ez a román népesség mikor települt? Ahogy a magyar népesség ősei is itt, vagy a közvetlen közelben élhettek 1723 előtt, ugyanígy a románok is. Igaz, későbbi beköltözésre vagy inkább későbbi birtokszerzésre utal az, hogy az adóösszeírásokban csak magyar családnevűek szerepelnek. De az a lehetőség is felmerül, hogy a román népesség már magyar családneveket visel a XVIII. század elején is. E kérdés további vizsgálódást kíván. Furtát csak magyarok lakják, de azok két felekezetben, a reformátushoz és a római katolikushoz tartoznak. Az első összeírásokban (1713, 1720) nem említik, de 1723-ban 54 adózó háztartást írnak össze! 9 Az 1728-as adóösszeírás, ugyan azt említi, hogy 8 évvel korábban néptelen („Fúrta. Ab omnis octo impopulata. . ."), mégis sok analógia, egybevetés után úgy vélem, hogy a község református lakosai vagy itt a községben, vagy közvetlen környékén lakhattak már korábban is. 10 A Sárrét világában sokan élhettek úgy a XVII. században, s még a XVIII. század első évtizedeiben is, hogy az adóösszeírók elkerülték őket, vagy ők elhúzódtak előlük. A furtai reformátusok ilyenek lehettek. Az kétségtelen, hogy a római katolikus családokat a földesúr, a váradi prépost telepíthette távolabbi vidékekről. Itt messze környéken nem éltek a XVIII. század elején római katolikusok. Furtához, mint anyaszentegyházhoz 7—8 más szomszédos község tartpzott. — 1723-ban 54, 1728-ban 60 adózó háztartást írnak össze, ezek szerint a 4 település közül a legnépesebb. Valószínű, hogy ilyen létszámú népesség megélhetéséhez nem voltak adva az életfeltételek, 1767 és 1784 között jelentős elvándorlás következik be. Vekerd a XVII. században elnéptelenedett. Még az 1723-as, gondosabb felvételt mutató összeírásban sem szerepel. Ezt követően román családok veszik birtokba a területet. 1728-ban 19 telkes jobbágyot írnak össze. 1 1 Néhány kivételével (Nagy, Szarka, Szilágyi) román családnevek. Az újjátelepült község nagyon sokáig etnikailag és vallásilag homogén, ortodox katolikus románok lakják. Fényes Elek így ír róla 1839-ben: „Oláh falu. Óhitű anyatemplommal. Jeles sertés-, juh- és marhatenyésztéssel. Földesura Dersőffy, Molnár, Olasz, Buday." 1 2 A középkorban a térségben létező Bozsod, Cséf, Megyer községek nem települtek újra. 7 Nagy i. m. 88. 8 Fényes i. m. 101. 9 HBML IV. A. 4. b. Adóösszeírások 1723. 13. köt. 10 HBML IV. A. b. Adóösszeírások 1728. 20. köt., 11 HBML IV. A. 4. b. Adóösszeírások 1728. 20. köt. 12 Fényes IV. 105. 121
