Módy György szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 6-7. (Berettyóújfalu, 1991)
TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Nyakas Miklós: Sárrétudvari a török hódoltság kezdetétől a jobbágy-felszabadításig
A község, mint kommunitás saját pecsétet is használt, amelyet címerkép is díszített Ezen ekevas látható, felette a nemesi címerek sisakját helyettesítő gömbbel, s a rangjelző koronát utánozó háromágú koronával. Körirata: UDVARI PETSÉT. 1829. 12 1 Az elöljáróság fontos feladata volt a községre kivetett hadiadó adminisztrálása, a katonaság ellátása, beszállásolása és a derecskei magazinba (katonai raktár) megkívántató termények beszállítása. UdvarLhadiadója egyébként a XVIII. században a következőképpen alakult. 1711-ben 160 Rft., 1725-ben 100 Rft., 1732-ben 126 Rft., 1742-ben 150 Rft., 1763ban 141 Rft. 12 2 A községre kivetett hadiadót és a vármegyei háziadót a község anyagi ereje alapján vetették ki, amelyet az ún. dicális összeírásokkal állapítottak meg. 1810-ben egy dica pl. a hadiadóban 1 ft. 52 krajcárt jelentett, míg a vármegyei háziadóban 1 ft. 28 krajcárt. Ebből látható, hogy a vármegyei háziadó nagysága jelentősen megközelítette a contributio (hadiadó) összegét. 12 3 A község lakosainak nagy terhet jelentett a katonaság beszállásolása. 1809-ben például egy tisztnek és tizenkét főnyi kísérőjének kellett ágyat biztosítani. 12 4 Még nagyobb terhet jelentett a katonaság részére teljesített hosszú fuvar, amely rendszerint élelmiszerek szállítását jelentette a derecskei magazinba. 1810-ben — a múlt évi hátralékkal együtt — 6293 porció búzát, 6673 porció zabot, 942 csomó szénát, 94 3/4 öl fát, 420 font sót és 99 font gyertyát kellett Derecskére szállítaniuk. 12 5 Mindennek a megszervezése az elöljárók fontos kötelessége volt. 1812-ben pl. Bagossy Pál szolgabíró egy éjjel kapta a levelet az alispántól, hogy a vármegyén lovas ezredek fognak keresztülhaladni. A szolgabíró azonnal körlevelet bocsátott ki a bajomi, az udvari, a szerepi bíráknak, hogy azonnal fogjanak hozzá a rájuk kivetett természetbeliek (élelmiszer, takarmány) előteremtéséhez. 12 6 A tanács az ellenszegülőkkel szemben kisebb-nagyobb büntetésekkel élhetett és élt is, de a súlyosabbnak ítélt esetekben a földesúr úriszéke ítélkezett. 1801-ben például Nyilas Mihály porció perceptor (a hadiadó beszedő) előadta, hogy Kóti P. Mihály őt mocskos szókkal illette, ezért tizenkét pálca büntetésre ítélték. 12 7 A nőkkel szemben enyhébbek voltak. Rácz Péterné Rábai Annát azért idézték a tanács elé, mert nyilvánosan kijelentette, hogy ,,a Bíró és a Tanáts szavára a seggit sem mozdíttya". Ezért tizenkét korbácsra ítélték, amelyet azzal a feltétellel változtattak dorgálásra, hogy legközelebb ha ilyet mond, az ítéletet végrehajtják. 128 Amikor azonban M. Tóth Péter özvegye szidalmazta az elöljárókat és a 121 Lenyomata TtREL. I. 31. d. 20. állagban. 122 PAPP K. 1987. 136. A contributio összege a 19. századra jelentősen megnőtt. Udvari 1810-re pl. 1878 Ft és 20 kr-t fizetett, a domestica cassába ugyanekkor 1475 Ft és 50 kr-t. HBML. V. 668. a. 2. Prot, currentale. 1810. 123 HBML. V. 668. a. 2. Prot. Curr. 1810. Egy első osztályú házhely nyolc dicának, a másodosztályú pedig négy dicának számított. 124 HBML. V. 668. a. 2. 1809. okt. 25. 125 HBML. V. 668. a. 2. 126 HBML. V. 668. a. 2. 1812. jan. 2. 127 HBML. V. 668. a. 1. Sedr. jkv. 1801. márc. 128 HBML. V. 668. a. 1. Sedr. jkv. 10. p. 107
