Módy György szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 6-7. (Berettyóújfalu, 1991)
TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Nyakas Miklós: Sárrétudvari a török hódoltság kezdetétől a jobbágy-felszabadításig
Mielőtt a fenti adatsort értékelnénk, megjegyezzük, hogy az 1720-as évek összeírásai megkülönböztették a magyar marhát az erdélyi marhától. 9 5 Ez utóbbi kisebb testű állat, a későbbiekben eltűnik. Fontos az, hogy az ökörállomány némi ingadozással csökkenést mutat, ellentétben a lóáÜomány dinamikus fejlődésével. Meg kell tehát állapítanunk, hogy az igásjószág szerepét Udvariban már a XVIII. század első felében a ló töltötte be, szemben az ország más vidékeivel. 9 6 Ezt a megállapításunkat csak aláhúzza az udvari jobbágyoknak az úrbéri kérdőpontokra adott feleletük, amely szerint „az Uraság dolgát és egyéb Szolgálatot többnyire 4 és 5 Lóval szoktuk véghez vinni". A tehénállomány nagyfokú stabilitást mutat, míg a disznótartás — ingadozásokkal — emelkedést. Feltűnő az igénytelen tartásmódot jelentő juhállomány lassú viszszaszorulása is. A méhkasok egyébként hiányos adatsora azt jelzi, hogy az ősi foglalkozás jelentősége nem csökkenhetett. Sárrétudvari egyébként Bihar megye azon körzetében fekszik, ahol az állatállomány szerepe a megyei átlagnál nagyobb volt. 9 7 E nagyságrend mögött fejlett rétgazdálkodás áll. Ezt a termett széna mennyiségével is igazolhatjuk. 9 8 A lakosság az úrbérrendezés előtt magát egyértelműen szabadmenetelűnek tartotta. „Nem örökös jobbágyok vagyunk" — mondották." Nemeseket a XVIII. században nem vesznek közöttük számba, ámbár a XIX. századi adatok fényénél elképzelhető hogy voltak, csak jogaikat nem tudták érvényesíteni. 10 0 1713-ban zsellért még nem írtak össze, de 1726-ban a 84 szabadmenetelű jobbágy mellett már 12 zsellért találunk. 10 1 Számuk azonban az úrbérrendezésig gyakorlatilag nem nőtt, amely talán a szilárd telekrendszer hiányára vezethető vissza. 95 Pl. HBML. IV. A. 4. b. 17. 1726-ból „Boves majores Ung., és Boves minores Valach.; Vaccae Ung. Vaccae Valach". Az oláh ökör és oláh tehén csak kistestű, a magyar szürke marhával rokon jószágra értelmezhető. Számuk azonban elenyészően kicsi, mindössze hét. 96 Hasonló jelenségeket lehet megfigyelni egyébként a tágabb környéken is. Pl. Derecskén. Vö. SZENDREY I.—NYAKAS M. 1980. 175. Ezt támasztja alá különben PÁNKOT AI L. 1985. is. 97 Erre a természeti feltételek is adottak voltak. Vö. BÁRSONY I. 1985. és PANKOTAI L. 1985. 98 Az összeállítás a fent jelzett összeírások alapján készült. 99 Az úrbéri kilenc kérdőpontra adott felelet. Egyébként az 1726-os összeíráskor is „libertini coloni" néven jelölik őket. 100 Az 1730-as összeírás (HBML. IV. A. 4. b. 25.) végén a nemeseket is feltüntették. Udvari itt nem szerepel. 101 HBML. IV. A. 4. b. 1. és 17. Év Szénatermés 1713 1726 1730 1731 1743 1767 193 boglya 152 szekér 319 kaszás 185,5 szekér 288 szekér 342 szekér 100
