Módy György szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 6-7. (Berettyóújfalu, 1991)
TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Nyakas Miklós: Sárrétudvari a török hódoltság kezdetétől a jobbágy-felszabadításig
szer azonban nincs, ezért (is) ettől eltekintünk. Két mozzanatra azonban felhívnám a figyelmet. Az 1730 és 1743 között jelentkező népességcsökkenést jól magyarázhatjuk az egész országban, de különösen Bihar megyében 1739/40-ben pusztító pestisjárvánnyal. DÁVID Zoltán számításai szerint a Bihar megyében pusztító pestisjárvány következtében Udvariban 1738 és 1743 között 312 személy halt meg, 166 férfi és 146 nő. 7 4 Az 1770 és az 1772 között tapasztalt kiugróan nagy különbség pedig azzal magyarázható, hogy 1770-ben az előzetes úrbéri felmérés alkalmával felvették az egy jobbágy telken lévő összes családot, míg 1772-ben az urbáriumban már csak a kiosztott jobbágy telkeket, illetve a zselléreket rögzítették. 7 5 Egyébként a község lélekszámára vonatkozóan nemsokára teljesen hiteles adat áll rendelkezésünkre, s ez a II. József korabeli első magyarországi népszámlálás. 7 6 Háza k Családok J° g i Férfiak száma «-saiaaoK népesség nőtlen nős INO K 313 271 1686 313 570 803 Az összeírás idején 35 főt távollévőként jegyeztek be, így az akkori tényleges lakónépesség 1657 fő volt. FÉNYES Elek 1839-ben megjelent munkájában Sárrétudvari lakosságát 2643 főre tette, míg az 1851-ben megjelent művében 3150 főre. 77 Tekintettel arra, hogy nagyarányú külső bevándorlás ebben az időszakban nem volt, a népszaporulat igen nagy volt. Határ, határhasználat, gazdasági élet, társadalmi rétegződés A határ nagyságára vonatkozóan forrásaink ellentmondó adatokat közölnek. FÉNYES Elek szerint az 6488 hold, 7* míg OSVÁTH Pál a dualizmus időszakára vonatkoztatva 13 760 holdra becsüli, amelyből az úrbérrendezés után a lakosság kezén 10 717 hold maradt. 7 8 Az utóbbit fogadhatjuk el helyesnek, s a kettő közti különbséget az urbáriumban rögzített, s a ténylegesen használt terület közötti különbség (remanencia) számlájára írhatjuk. A földből élő közösség számára a határ épségének megóvása mindig nagyon fontos volt, s ezért Udvari jobbágynépe is különös gonddal vigyázott arra, területe valahogyan meg ne rövidüljön. 8 0 A község egyébként Báránddal, Bajommal, Szereppel, Füzesgyarmattal és Püspökladánynyal volt határos. 8 1 Időről időre ezért megújították a határokat! Egy-egy 74 HBML. IV. A. 4. a. 2—4. Conscriptio mortuorum ex peste. 1738—1740. Demográfiai feldolgozása DÁVID Z. 1971. 183. 75 HBML. IV. A. 1. d. 26. és MOL. Helytartótanács levéltára. Előzetes úrbéri felmérés. 76 DANYI D.—DÁVID Z. 1960. 77 FÉNYES E. 1847. 105. és FÉNYES E. 1851. IV. k. 228. 78 FÉNYES E. 1851. 79 OSVÁTH P. 1875. II. k. 80 E probléma országos feldolgozása TAKÁCS L. 1987. 81 OSVÁTH P. 1875. 97
