Módy György szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 4-5. (Berettyóújfalu, 1986)
IRODALOMTÖRTÉNET — LITERATURGESCHICHTE - Bakó Endre: Kollányi Boldizsár arcképéhez
1919 őszén Budapesten tartózkodott, 5 7 s nyilván akkor került sor a Rákosi Jenővel való beszélgetésekre. Rákosi megörökítette azt a találkozásukat, amely egy nappal a Tanácsköztársaság bukása után jött létre. Kollányi Ulain Ferenc és egy meg nem nevezett katonatiszt társaságában kereste fel Rákosit, „s arra szólítottak fel -— írja a lapvezér és politikus — én vállaljam el a ... politikai vezérséget... volt szó e beszélgetésekben egy formális haditervről, mellyel automobilokon Kassát, Váradot egy éjjel megrohamozzák s a megszállókat meglepve, kikergetnék az országból. Okos emberek, elsősorban Kollányi, egészen komolyan foglalkoztak a tervvel". E romantikus tervezgetés sok tekintetben rávall Kollányira, de az igazság kedvéért tegyük hozzá, e fantazmagória 1919 késő nyarán került szóba, s nem „1920 táján, Trianon után", amint Király István írja. 5 8 A két dátum történelmi valósága-háttere nagyban különbözik egymástól! Rákosi kitért Ady és Kollányi viszonyára is, hiszen valamiképpen számot kellett adnia arról, mit keres nála Ady Endre egyik legjobb barátja : „Kollányi egy nagyon jeles képzettségű ember volt. Tagja volt valamikor a nagyváradi Holnaposok — a jövő irodalma társaságának, amelyhez Ady is tartozott. Kollányi, aki után (mert néhány évvel ezelőtt meghalt) egy nagy eredeti filozófiai munka maradt kéziratban, azt beszélte nekem hogy Ady budapesti szereplése voltaképpen elhagyása volt a nagyváradi zászlónak. Ő ezt azzal magyarázta, hogy Ady kijelentése szerint Nagyváradon igen szegények voltak, Budapesten pedig bőségben lehet élni." 5 9 Kollányi az Országos Menekültügyi Hivatal igazoló könyve 6 0 szerint 1920. május 13-án mint tartalékos tiszt elfogatás elől menekült a románok megszállta Váradról. Lakhelye Berettyóújfalu, ahol felesége tanítónő volt. Alig egy éve volt már hátra, 1921. március 29-én halt meg Újfaluban, agytályogban, 61 s ott is temették el a Jerikó temetőben, március 31-én. Újfalui tevékenységéről jószerint semmit sem tudunk. Az a nagyszabású filozofiko-esztétikai tanulmány, amelyet a nekrológok emlegetnek, 1913—-14-ből való. A hagyatékban megvan a nagyszabásúnak éppenséggel nem mondható, legfeljebb két-két és fél ív terjedelmű munka, amely az Összefoglalás címet viseli. 6 2 A szövegből kitetszik, hogy Kollányi kiadásra szánta, kötetről beszél. Sürgeti egy objektív alapokon nyugvó esztétika és művészettan tudományos megalkotását, amelyhez ő a helyes filozófiai alapokat igyekezett megadni. Abból indul ki, hogy a művészet alaptörvényeit az objektív Arisztotelész rakta le, melyek szerint 1. szép az, ami híven utánozza a természetet, 2. a művészet a természet utánzása, 3. a művészet célja a gyönyörködtetés. A helyes felismerésekben, érdekes fordulatokban nem szűkölködő tanulmány egészében véve nem meggyőző: a szerző ide-oda kapkod, mozaikszerűen építkezik. Megállapítja például, hogy a szerelem alapcélja nem a gyönyör, hanem a teremtés, a gyermeknemzés, a gyönyör csak epifenomén, kísérő jelenség, majd váratlanul, logikátlanul, naivul jön a következtetés: „Ezzel az egyik arisztotelészi alaptétel megdől: a művészetnek nem célja a gyönyörködtetés." Foglalkozik az élettel, a fejlődéssel, a lélek fogalmával, a növényi, az állati és az emberi élet közötti különbséggel, a szellemi élet fogalmával. Leszögezi: „Abszurdumnak tartom a halál utáni egyéni élet folytatását, minthogy nem ismerek el fízisen kívüli életet." Az emberi lét legjellemzőbb sajátosságának a fantáziát és a jövőkép meglétét tartja, vagy ahogy ő nevezi, a sejtelem életet, mely az ösztönélettel el5 7 Kollányi Budapestről, az Aradi utca 14. szám alól fordult a munkaügyi és népjóléti miniszterhez, aki hajlandó volt bármikor fogadni őt hivatalában. 5 8 Király István: i. m. 5 9 Rákosi Jenő: Emlékezések. III. k. 45., ill. 23—25. 6 0 Országos Menekültügyi Hivatal debreceni kirendeltsége 1317. sorszámú igazolókönyve. 6 1 Halotti anyakönyvi kivonat Berettyóújfalu 1V/4. Folyószám 43. A bejegyzés ideje: 1921. márc. 30., az elhalálozás ideje: márc. 29. A halál oka: agytályog. 6 2 Összefoglalás: 30 oldal nagyalakú (40 soros) gépelt szöveg, melynek 29. lapján ezt olvassuk: „Az Összefoglalást már a szerb harctér üres óráiban írom." 294
