Módy György szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 4-5. (Berettyóújfalu, 1986)
TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Molnárné Mayer Mária: Mutatvány Pesty Frigyes Bihar megyei Helynévgyűjtéséből
akkor vehette kezdetét ( : 1518 , k évet megelőzőleg:), midőn a mostani Berek-Böszörménytől keletre feküdt „Zte/r^-Böszörmény" helység elpusztult, s megmaradt lakosai az akkor „Nagy" nevet viselt mai Berek-Böszörménybe telepedtek meg, és feltehető, hogy a „Berek" előnév is akkor kezdett használtatni, nem záratván ki a „Nagy" előnevezet sem. — ad. 6. Hogy a „Berek-Böszörmény" elnevezés honnét veszi eredetét — arra — különösen az utónév gyök szavára írott vagy nyomtatott adataink nincsenek kezeink között; — de a magyar történet lapjairól következtetést vonva, hinni merjük, hogy B.Böszörmény a Magyar nemzet egy nagyobb családját képezte, miként a palóczok, matyók jászok, kunok — mely vélelmet a „Nagy"előnevezet megerősíteni látszik. Az 1518 előtt létezett Berek Böszörmény pedig elő nevét onnan nyerte, mert berkes, erdős helyen építtetett. — hogy pedig valóban létezett, azt a 7 , k pontban VI.sz. leirt elnevezések : „Templom föld" Berek köze" — „Berek kert" s a nép szájában mai napig fen maradt szó hagyomány igazolni látszik ad. 7. Berek-Böszörmény község határában létező szántó földek, kaszállók, legelő, erdőkben létező topographiai elnevezések. A szántó és kaszál ló földek: /. Vernyike dűlő. Ennek részei: a., Czigánydomb, — nevét onnan nyerhette, hogy régebben sátoros czigányok tanyázhattak területén. — b., Csonkadűlő — valószínűleg az úrbéres földeknek némi pótlékát képezhette. c., Város dűlő, -— mennyiben a községgel közvetlenül érintkezik. II. Lyukas halom dűlő. nevét onnan vehette, mert a különben sík felületű dűlőben egy — a régi csatákról tanúskodó behorpadt tetejű halom — földhányás van. — Szó hagyomány szerint csaták utáni temetkezési helynek tartatik. -— Ezen fő dűlő részeit képezik : a., Szilhát — helyjén hajdan szilfát termő erdő lehetett, ma már búzát termő szántó föld. — b., Csahos környéke. — A „Csahos" egy bokrok és vadfákkal benőtt terület, hová nyáron a pásztorok a barmokat, a nap forrósága ellen megóvandók, hajtják, nevét valószínűleg a pásztorokkal lévő ebek ugatásától csaholásától nyerhette. c., „Ördög árkon" kívüli felső és alsó dűlő. — Nem lesz felesleges, ha az „Ördög árka" című megjelölésre a „helynevek magyarázója" igen tisztelt szerző figyelmét különösen felhívni bátor vagyok. — „Ördög árkádnak neveztetik Berek-Böszörmény község határában azon némely helyen egy-másfél 1 l/ 2 öles magasságú földhányás, mely a határ szél éjszaki oldalán kezdődik, s annak nyugot- déli részéig húzódik; — úgyvagyunk értesülve hogy e földhányás Mármaros megye szélén kezdődik, s a Bihar megyéig közbeeső megyéken keresztül haladva, így községünk határán keresztül s a szomszédos község határát is elhagyva — Békés megyét átszelve egész a Tiszáig terjed. -— A nép, mint rendkívüli s emlékét meghaladó régi építményt „Ördög árkának" nevezte el, de szerény nézetem szerint ez egy -— a magyar ősök bejövetelét megelőzőleg — itt lakott nép birtokának határát jelölheté. d., Kerek bokor környéke nevét a rajta volt tüskés bokroktól kölcsönzé. — e., Nyilas — a kaszállók szokott módoni elnevezése. — f., Akol környéke, — az uradalom által régibb időben épített, de már most nem létező nagy lóistállótól vette nevét. — g., Tolvajbokor környéke, ez is cserjés hely volt régibb időben. 220
