Módy György szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 4-5. (Berettyóújfalu, 1986)
TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Módy György: Zsáka és környéke a XVIII. századig
törzsi katonaság Megyer nevű falujában. A falvak létrehozásában döntő szerepe volt annak, hogy vidékünk a trónvárományos herceg, a dux uralmi területéhez, Bihar vár megyéjéhez tartozott. Tehát a foglalók leszármazottai kezén meghagyott falvak mellett, királyi és várbirtokok településeivel kell számoljunk. A XII. században már birtokos volt a területen a ZovánL—Sártványvecse nemz etség is. Bár Zsáka, Vekerd és Darvas megtelepedésének idejére vonatkozóan a korai okveleles adatok hiányát régészeti leletek sem „pótolják", a helynevek alapján mégis azt kell mondjuk, hogy mind a három falu már ezen a néven létezett a tatárjárás előtt. Zsáka eredeti nev e Izsólaka volt. Ez a helynév pedig a régi magvar Izs ó személyn év és a lak szavunk összetétel e. 1 7 A -lak végződésű (Széplak, Nagylak, Újlak, de egyszerűen csak Lak is) és a s zemélynév+laka képzésű helynevek döntő többségükben XI—XII. századiak . Azokat a településeket jelölték, melyek a ma gánbirtokosok udvarhelyei, a világi nagyhirtok központjai volta k. 1 8 A Vekerd helynév a régi magyar Vekhard személynévből származik. Erre ugyan csak 1252-ből van adatunk, de tiszta személynévből helynevek túlnyomó részben a XIII. század első harmadáig keletkeztek. így Vekerd megülését is erre az időszakra tehetjük. Darvas neve a daru madárnévből alakult. Az -s képző utalhat arra, hogy darvászok éltek eredetileg itt egy királyi vagy várbirtokon. Ebben az esetben a falu a XI—XII. században települt. De eredhet a helynév abból is, hogy feltűnően sok daru volt ott. Ez utóbbi esetben természetesen a helynévadás kora akár a XIV. század eleje is lehetett. 1 9 Mivel területünkre vonatkozóan eddig ismeretlen okleveles adatok felbukkanása igen valószínűtlen, az érintett falvak megtelepedésének idejére kizárólag olyan alapos régészeti terepbejárás hozhat támpontokat, amilyen Fúrta határában már megtörtént. XII—XIII. századi megtelepedésű a Zsáka határába beolvadt Csekehida és Orod falu is. Cseke helyneveink egy régi magyar személynevet őriznek (lásd a mai Szatmárcseke), a -hida utótag a birtokos falujánál szedett hídvámra utal. Ugyanolyan jellegű összetétel, minta bihari Henchida —- Hencida, vagy a Kolozs megyei Bonchida -*- Boncida. Az Orod helynévben ugyanaz a régi magyar személynév, Vrod őrződött meg, mint Arad város nevében. 2 0 Vizsgált településeinket érintő írott források hiányosságát a XIII—XV. században két okkal magyarázhatjuk. Az egyik az lehet, hogy a tatárjárás olyan mértékhe n pusztította ezeket, hogy újratelepülésük csak ig en lassan törté nt meg, esetleg csak a XIV század ha n Ezt egyedül az cáfolja, hogy falvaink a Sárrét sok helyen idegenek számára járhatatlan lápi világában sokkal nagyobb védelmet élveztek, mint a síkvidéki települések. A másik magyarázatot már Jakó Zsigmond felvetette és ez Fúrta és Megyer esetében több, mint valószínű. Róluk ezt írta Jakó: „.. .középkori életére okleveles adatok egyáltalán nem maradtak, mert igen korán egyházi birtok lett, s a váradi egyházi levéltárak pusztulásával múltjának emlékei 17 Kiss L. i. m. 723. — Az Izsó személynév a Bibliai Ézsau magyar megfelelője. 18 Györffy György: István király és műve (Budapest, 1977) 262—63. — Latin nyelvű forrásaink curtis-ának felel meg a finnugor eredetű lak szavunk, mivel az udvar szó csak a királyi udvarhelyeket, birtokközpontokat jelölte. A személynév + laka összetételű helynévre az első adat Ketellaka 1086-ból. A Széplak helyneveknek birtokközpontokra való használatát tanúsítja az egyik XII. századi Széplak párhuzamos latin megnevezése, Pulchrum predium. Tehát a lak szó azonos tartalmat fed a prédiummal, a magánföldesúri gazdasággal. 19 Kiss L. i. m. 687. — Kiss L. i. m. 174. — Jakó i. m. 232. A daru — darvas ~ darvász szóban az -s képző szerepét esetleg támogatja a XI. századi szolgálónépi falvak közötti Szőlős helynevek képzése, ahol a szőlős nem a szőlővel beültetett területre céloz, hanem jelentése szőlőműves, vinitor, L. Györfiy: István király, i. m. 439. 20 A Cseke személynév első ismert előfordulása 1181 : Cheke, alapjául szolgálhatott a régi magyar Csek személynév, de lehet szláv eredetű is. Lásd Kiss L. i. m. 598. A Csekehida helynévhez lásd még KálmánBéla: A népetimológia helységneveinkben = Magyar Nyelvőr XCI.évf.(1967)2. — Az Vrod személynév első előfordulása 1211 Arad város neve 1131 41-ben Vrodi. A személynév igen valószínű, hogy a magyar úr szóból eredt. Lásd Kiss L. i. m. 59. 155
