Módy György szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 4-5. (Berettyóújfalu, 1986)

NÉPRAJZ — VOLKSKUNDE - Tarsoly László: Körösszakál földrajzi nevei

Csukáti-dülő (-be) (ter. sz.). A Sebes-Körös B-i partján elterülő sima rész neve. Régen kaszáló és legelő volt, ma szántó. Györffy György szerint az 1248/410-es oklevélben, az elpusztult Csehi falu határjárásánál említett Chokud er (Györffy I. 608.) mai változata. (6.) Csürhelegelő (1.). A Dombi-dűlő végénél lévő területet hívták így. Használják Disznólegelő (-re) -ként is. (7.) Dobai-dűlő (-be; -re) (ter. sz.). A falutól K-re a Dobai vagy Csente-ér mellett elterülő szántó. Dobai (MFT. II. HBm. 33.) (8.) Dobai-ér (csat.). A Dobai-dűlő (tábla) mellett folyó vízfolyás a falu K-i részén. A Csente-ér K-i részét hívják így. Az elnevezés egyértelműen visszavezethető a dűlő névre, ugyanis a Dobai-dűlő előtt és után is Csente-érnek nevezik a vízfolyást, amely elnevezés lényegesen ősibbnek is tűnik. (Tag. Térkép 1885: Dobai-ér.) (5.) Dobai-tábla 1. : Dobai-dűlő. Dombi-dűlő (-re) (ter. sz.). A községtől É-ra elhelyezkedő szántóföld elnevezése. Több részre oszlik: Dombi I. (a dűlő É-i része), Dombi-gát-dűlő (a terület középső része), Dombi II. (a terület faluhoz közel eső része). A Kihajtó út ezt a területet Ny felől határolja, innen származik a Dombi-gát-dűlő elnevezés. Az elnevezés eredetileg földrajzi, felszíni formákra vezethető vissza, mert az egész terület két domb között helyezkedik el. A dűlő két részre osztása (Dombi I, II.) legelőször az 1885-ös tagosítási térképen tűnik fel. Ezek ma is hivatalosan használt területjelzésnek számítanak, illetve a Dombi-dűlő elnevezés. (MFT. II. HBm. 33.) Ma már használatos a Dombi III. megjelölés is. (9.) Dombi-kút (ku.). A Dombi-dűlőhöz közel eső legelőn lévő gémeskút. Ma már nem használják. (10.) Gál-tanya (-ra). A mai is meglévő tanyahely, mely 1945 előtt a Gaál testvéreké volt a községi legelőn. (Hnt. 1926, 1933, 1956, 1967: Gaáltanya) Hnt: 1933. Szikipusztaként is említik. (11.) Gál-tanyai út (kö.). A Gál-tanyához vezető út. (12.) Gátőrház (ktr.). A Körös-híd D-i oldalán áll. 1956 után a falu külterületén az egyetlen lakott hely (Hnt. 1956, 1967, 1973.). (Tag. térk. 1885.: őrház.) (19.) Harsányi-dűlő (-be; -re) (ter. sz.). A Körösnagyharsányhoz közel eső határrész neve. A falutól DK-re, a Sebes-Körös folyó ésakövesút közötti terület. (Tag. térk. 1885.: Harsányi dűlő.) Harsányi út (kö.). A falutól D-re vezető, Körösnagyharsányba tartó út. Harsányi gát {gát—út jelentésben általánosan, 5—6 m széles kövesutat jelent; gátkaparó tkaparó.) A Körös folyó töltését is „gát" szóval jelölték, ugyanis ezen is volt egy kocsi szélességben járható út. (15.) Határárok (á.). A falu külterületének széleit jelöli a külterület több helyén is. A középkori falvakat elválasztó árokrendszer késői emléke ez az elnevezés. (16.) Héjódi (-ra) dűlő (ter. sz.). A Dombi-dűlő és Körösszegapáti között a határ ÉK-i részének neve. Ma szántóföld. (MFT. II. HBm. 33. Hélyódi-dűlő; Tag. térk. 1855.: Héjódi-dűlő; Átnézeti térkép 1968.: Héjódi-dűlő.) (17.) Holt-Sebes-Körös (csat.). A Sebes-Körös folyó eredeti, szabályozás előtti medre. A falu DK-i határát jelöli. Ebből ágazik ki a Nagytóti-határcsatorna Ny felé. (18.) Homokbánya (-hoz) (b.). 1950 után a Dombi-dűlőben megnyitott homokkitermelő hely. (74.) Homorogi út (kö.). A faluból Ny felé, Magyarhomorogra tartó kövesút elnevezése. Még Homorogi-gát néven is nevezik. (Tag. térk. 1885.: Magyar-Homorogi út.) Kaszáló (-ra) (ter. sz.). A Sebes-Körös folyó és Zsomboki-dűlő közötti vízjárta terület elnevezése. Ma szántó. (20.) Kény esdi erdő (-be) (e.). A Kényesdi-puszta akácfával betelepített része. (21.) Kényesdi-kút (ku.). A Kényesdi pusztán ma is meglévő gémeskút elnevezése. (22.) 276