Módy György szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 4-5. (Berettyóújfalu, 1986)

RÉGÉSZET — ARCHAEOLOGIE - Kalicz Nándor—Raczky Pál: Ásatások Berettyóújfalu-Herpály neolitikus és bronzkori tell-településén 1977—1982 között. I. Újkőkor (Neolitikum)

5. kép. A 14. ház és kemenceroncsok rajza (II. felület, 9. szint) különböző vastagságából ítélve valószínűleg ilyen esetekben egyenlítették ki a teilen élők a járófelszín egyenetlenségeit. A 9. szint házai, alakjukból, padlószerkezetükből, kemencéikből következtetve megegyeztek a 8. szint kiégett és ezért jól rekonstruálható házaival. Többször megfigyeltük, hogy a 9. szint házai ugyanott és ugyanolyan irányban helyezkedtek el, mint a 8. szint házai. Ez a 9—8. szintek építésbeli folyamatosságát hangsúlyozza, amely bizonyos mértékig a 7. szintben is kimutatható. A települési szerkezetben korábban már említett törés a 6. szinttől figyelhető meg és ezt az építéstechnikai sajátosságok különbözősége is megerősíti. A 9. szint alatt (10. szint) az őstalajba mélyedő sok oszlophelyet találtunk és bontottunk ki. Ezek általában hosszúkás, lekerekített sarkú téglalap alakú gödrök, amelyek az őshumusz felszínétől számítva néha 100—130 cm mélyre hatoltak le. E gödrök első megítélésre rendszertelenül helyezkedtek el, azonban jó részük főleg a 8. szint házainak alaprajzához igen jól 76