Módy György szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 4-5. (Berettyóújfalu, 1986)

TERMÉSZETTUDOMÁNY — NATURWISSENSCHAFTEN - Kováts Lajos: Az Érmeilék gólyaállománya 1984-ben és annak változása 1968—1984 között

nyes költés terén, illetve abban, hogy korán kikelt, életerős fiatalok indulhassanak a sok veszéllyel járó őszi vonulásra, ahol az életben maradásra az életerősebb fiataloknak van nagyobb esélye. Amikor a házak kéményeiről a gólyát elüldözzük, mindezen kedvező körülményektől fosztjuk meg őket. 8. Mivel hajlamosak vagyunk arra, hogy a gólyanépesség csökkenését a kétségtelenül létező mérgeződések, villámcsapás, fészekharcok stb. alkalmi jelenségeivel magyarázzuk, azért hangsúlyozni szeretném, hogy mindezen alkalmi károsító tényezők hatását a természetes szaporulat kedvező szaporodási (főleg fészkelési) körülmények között pótolni képes. 9. Ugyancsak ki kell térnem arra a lehetőségre, hogy az általános gólyapusztulást a gólyának mint fajnak az életképessége (vitalitása) csökkenésével magyarázzuk, azaz örökletes degenerációs folyamat eredményének tekintsük azt. A gólya ugyanis életrevalóságáról, alkalmazkodó képességéről léte és faja fenntartásának jelenlegi, talán legnehezebb körülményei között is meggyőzi az embert. Kell-e nagyobb bizonyíték egy élőlény ösztönös vitalitására, mint amikor egy gólyapár pl. egy domború tetejű kéményre hónapokon át szekérnyi fészekanyagot hord, hiába! Hiába, mert az anyag egyrésze a kémény tövében a tetőzetre, a másik fele a földre hull. És mégis újrakezdi... (1. kép). Vagy az ember elüldözi a megszokott fészkelési helyéről, pl. a kéményről s alkalmazkodásként elfogadja a jóval kedvezőtlenebb villanyoszlopot, mert erős a fajfenntartás ösztöne. Vagy a természetátalakítások során egyik évről a másikra alapvetően megváltoznak a megszokott táplálkozási lehetőségek, s a gólya már nagyszámban nem a mocsárban (az nincs), hanem a mezőgazdasági területeken a traktor után sétálva keresi és találja meg a táplálékát. Különben is, ha kedvező körülmények közt megtűri az ember, ma is 6 fiókát képes költeni és felnevelni (2. kép). A gólyapusztulás okát tehát ne ott keressük ahol nincs, hanem önmagunkban s az általunk létrehozott, számukra kedvezőtlen körülményekben. 10. A gólyaeltűnés ok-okozati összefüggéseit keresve, úgy tűnik sokat mcnd az a háztető, melyre a tulajdonos tévéantennát, a kéményre pedig vaspálcákat szerelt a fészkelés megakadályozására (3. kép). A televízió többek közt a műveltség terjesztésének ezidáig egyik legeredményesebb civilizációs eszköze. Most már csak az a kérdés, hogy van-e aki azt befogadja és milyen hatásfokkal? A kérdésre csak a holnap adhatja meg a választ. Javaslatok 1. Bár a gólyafészkeket és gólyákat törvény védi, mégis a köznevelésnek többet kellene tennie (az általános természetvédelem keretében), hogy ne a törvény, hanem az ember védje a gólyát. Nincs ugyanis erősebb és szigorúbb törvény mint, a nép okos tudata, egészséges érzülete, ítélete és akarata. 2. Éppen ezért a községek egyre gyarapodó értelmisége, az általános iskolák biológia szakos tanárai vezetésével az arra alkalmas tanulók bevonásával, a még magánépületeken fészkelő gólyák „gazdái" körében, hivatkozva a gólyák pusztulására és a gólyákkal szembeni kedvező népi hagyományokra, győzzék meg a tulajdonosokat a gólyák és fészkeik védelme ügyében. Ugyanakkor tartsák nyilván az utcán (villanyoszlopokon) fészkelő gólyapárokat és a felnevelt fiatalokat. 3. A kéménytetőkön felszerelt gólyariasztó és gólyafészkelést akadályozó felszerelések helyett, nem sokkal több energiával, a kéménytetőkön mintegy 20—25 cm magasságra szereljenek fészektartó állványokat, melyek védik a kémény állagát és annak működését, de ugyanakkor lehetővé teszik a legkedvezőbb fészkelőhely-kihasználást is (4. kép). 4. Elsősorban a gólyák érkezése és költése idején a megyei és országos lapok közöljenek vonatkozó tudományterjesztő írásokat, a rádió és televízió pedig minden év április első két hetében 1-2 állandósított rövid műsor keretében hívja fel a lakosság figyelmét a gólyák védelmére, tudatosítva azt a tényt, hogy a természetvédelem nemcsak a hazaszeretet cselekvő formája, nemcsak műveltségünk szintjelzője, de önvédelem is. 57