Módy György szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 4-5. (Berettyóújfalu, 1986)
IRODALOMTÖRTÉNET — LITERATURGESCHICHTE - Bakó Endre: Kollányi Boldizsár arcképéhez
Döntése sok barátjának és későbbi értékelőjének váltotta ki rosszallását, gondolkodóhoz méltatlannak vélték huszáros lépését. 3 5 Azok a történészek, akik századunk első két évtizedének reformharcait a feudalizmus szolgálatába szegődött nacionalizmus és a nemzeti érdekek ellen is érvényesülni kívánó haladás harcának, összeütközésének fogják fel, 3 6 az úgynevezett második reformnemzedék (amelynek sorába Kollányi is tartozott) 1914-gyel kezdődő bukásáról beszélnek, mert e nemzedék több tagja — lévén kettős kötöttségű — nem tudta megtagadni nemzeti érzését, s korábbi radikális, ellenzéki, a progresszióval tartó felfogását és tevékenységét félretéve elsősorban az ország katonai védelmét tartotta fő feladatnak. A nacionalizmus és progresszió konfliktusa tehát nemcsak Kollányi nagy kérdése, szubjektív emberi próbája volt, hanem objektíve, valóságosan is megválaszolandó problémának bizonyult, amely a gyakorlatban úgy is felvetődött, hogy aki háborús veszélyben nem segíti hazáját, az akarva-akaratlanul az ellenség malmára hajtja a vizet. S minden harmadik utas megoldás is az ellenséget támogatná! Kollányi ráadásul úgy vélte, hogy a háború után jobb esélyei lesznek a társadalmi haladásnak. Nem kis tépelődés után egyenruhát öltött, jóllehet lénye minden kifinomultságával irtózott az erőszak ellen! Ennek az irtózásnak, majd a belső ellenállás legyőzésének egy patetikus versében adott hangot. Ez a vers, a Fázások, a háború idején meglehetősen elhíresült, a kötet kritikusai és méltatói ezt emlegették a legtöbbet: Uram, én nem tudom még, hogy csinálom : De megcsinálom ! Útszéleken iramodó bogáron megkönyörült a lábom. Szent volt előttem minden élőlényed, De legszentebb az ember, Az első gyilkos suhintástól félek: A karom ölni nem mer. A kedvedet, tudod, vakon szolgálom, Az az én álmom, Uram, én nem tudom majd, hogy csinálom: De megcsinálom ! A vers meg-megdöccen, de művészi hatása így is érvényesül. Felforrósítja a mindent elsöprő indulat. A vers-szubjektum az erőt az isten szolgálatából meríti, cselekvésének bizonyossága az istenhitben gyökerezik. Ha meggondoljuk, hogy Kollányi tíz évvel korábban istentagadó hírébe keveredett, a változás szembeötlő. Úgy tűnik, az ő esetében is igazolódott Ignotus látlelete a magyar nacionalizmus terrorjáról: ha valaki a magyar értékek lovagjának vallja magát, azt csak a feudális előírások, a láthatatlan szervezeti szabályzat szerint teheti. Aszerint pedig az ateizmus nem magyarnak való. Kollányi tehát — felfüggesztve társadalmi reformer szerepét — visszatalált a nemzeti eszme szolgálatába, s illőnek érezte visszatérni az anyaszentegyházba is. A kötetben egész sor vallásos vers, ima található. 3 7 Ne feledjük, lélektanilag olyan indokra volt szüksége, amivel önmagát meg tudta nyugtatni, amivel világnézeti pálfordulását egyszersmindenkorra elintézettnek vélhette. 3 5 A Nagyváradi 4. népfelkelő 4/1V. hadtápzászlóaljba vonult be, de rövidesen a géppuskás honvédhuszár ezredbe került. 3 6 Litván György : Magyar gondolat — szabad gondolat. (Bp. 1978.) 3 7 Az Úr követése, Az égő csipkebokor előtt, A testek üdvözülése stb. 289
