Módy György szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 4-5. (Berettyóújfalu, 1986)

NÉPRAJZ — VOLKSKUNDE - Tarsoly László: Körösszakál földrajzi nevei

Kényesdi (-re) határ. A falutól ÉNy-ra elterülő pusztáról elnevezett határrész. L. még Kényesdi-puszta. (23.) Kényesdi-legelő (-re) (1.). A Kényesdi-pusztán lévő tsz-legelő elnevezése. L. még Kényesdi-puszta. (24.) Kényesdi-puszta (-ra) (ter. sz.). A községtől ÉNy-ra elterülő terület elnevezése. Az egész terület nagyobb része Magyarhomorog külterületén található és csak kisebb rész húzódik át Körösszakái község külterületére. A két mai községen keresztülhúzódó önálló határrész, valamint a puszta elnevezése egy régen elpusztult településre utal. A XVI. század végén elpusztult települést az 1220-ban említett Kenéz vagy Kinizs faluval azonosíthatjuk. Jakó Zsigmond Kenézzel azonosítja (Jakó 272.) Györffy György pedig Kinizzsel (Györffy 1. 634.). Az okleveles emlékek alapján Györffy olvasata és azonosítása a helyesebb (1. még Bunyitai III. 243.; Csánki I. 612.). A mai elnevezés minden nehézség nélkül azonosítható a hajdan volt falu nevével, illetve annak már csak a nép emlékeiben élő elnevezésével. (25.) Kihajtó út (kö.). A falutól ÉNy-ra vezető állathajtó út, a Dombi-gát-dűlő mellett vezet. (26.) Kis-Bunda (-ba) (ter. sz.). A Sebes-Köröstől D-re lévő határrész elnevezése. Régen árok választotta el a Nagy-Bundától. (27.) Kis-tag (-ra) (ter. sz.). A Csukáti-dűlő árokkal elkerekített része volt. 1945 előtt Buzássy Barna volt a tulajdonos. (28.) Kis-tanya (-ra) (ter. sz.). A Kis-tagban lévő tanyahely elnevezése. 1945 előtt Buzássy Barna tanyája volt. 1945 után bontották le a házat és a gazdasági épületeket. 1945 előtt nevezték Buzássy tanyának is. (Hnt. 1926- Kistanya; 1956: Kiss tanya.) (29.) Kistelek (ter. sz.). A Dobai-ér és a magyarhomorogi út közötti rész elnevezése. (Tag.térk. 1885.: Kistelek.) (30.) Kistelek 1.: Kömpuc. tKömpuc (-ra) (rom.) (ter. sz.). A községtől É-ra, a lakott területhez igen közel lévő terület elnevezése. Valószínűleg régen a telkekhez tartozó konyhakertek és gyümölcsösök helye volt. E terület folytatása a Dombi I. II, III. dűlő. Régen vizes, „ajjas" föld volt, ma szántó. Az adatközlők szerint ez a román név régebben volt csak használatos, főleg a múlt században betelepült román nyelvű lakosság körében. Ma általános a Kistelek elnevezés használata. A néveredetét a cimpos, -poasa, -posi, -poase—'lapályos' jelentésű, ritkán használatos román melléknévre vezethetjük vissza. (Dictionar romin-magihar I. h.n. 1964. 227.) Román jelentése alapján tehát nem köthető a Bács-Kiskun megyében lévő Kömpöc helység nevének eredetéhez (Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára Bp. 1978. 357.) (31.) Körös-dűlő (-re) (ter. sz.). A Sebes-Köröshöz közel eső terület elnevezése. (32.) Körös-híd (kö.). A községtől D-re, a Sebes-Körösön átívelő híd. 1945 előtti hivatalos neve: Gr. Tisza István híd volt. (33.) Körös-part (-ra) (fo.). A Sebes-Körös két oldalán végighúzódó töltés és az árterület elnevezése. (34.) Köves út (kö.). A Körösszegapáti felé vezető, szilárd burkolatú út elnevezése. A községben és külterületén a legkorábban kiépített és kövezettel burkolt út megkülönböztető elnevezése. (1.) Közbülső-tábla (-ra) (ter. sz.). A községtől Ny-ra elhelyezkedő terület elnevezése. D-ről a Sebes-Körös melletti Közös (dűlő), É-ról a Dobai-dűlő határolja. (MFT II. HBm 33.: Középső tábla.) Az elnevezés a két másik dűlő közötti helyzetre utal. (35.) Középső-tábla L.: Közbülső-tábla Közös (-re) (ter. sz.). A Sebes-Körös és a Közbülső-tábla közötti terület elnevezése. Elnevezése arra utal, hogy a község lakói korábban közösen használták e területet. (36.) Körösi út (kö.). A Közbülső-táblát és a Közöst elválasztó, nemrég épült út elnevezése. (37.) 277