Módy György szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 4-5. (Berettyóújfalu, 1986)

TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Zsúpos Zoltán : Dokumentumok és cikkek a Bihari Független Kisgazdapárt megalakulásáról

Új Pusztaszert hirdet ez a bihari mozgalom: vérszerződést mindazok között, akik becsületesen és hátsógondolatok nélkül akarják minden dolgozó magyar réteg összefogását s az új nemzeti egységben a döntőszó jogát a magyar nemzet zömének és elhasználhatatl

an ősrétegének, a magyar szellem legtisztább és leggazdagabb kifejeződésének : a paraszti millióknak. Gyönyörű gondolat, sok elkérgesedett szív megindulhat rajta, hogy a magyar föld népe Biharban a magyarság ősi politikai lángeszének villanásaként nem új osztályuralommal akar visszaütni azért a csúf és kicsinyes osztályrendszerért mely az ő életét sok évtizedek óta nyomorgatja, bankok és gyárak rabszolgájává szijjazta s eltorlaszolta az utat 67 óta a kossuthi gondolat kiterebélyesedése elől; hanem túlnéz a kicsire szabott osztálylátóhatáron. Most ez az eltemetettnek hitt kossuthi gomlolat alulról, a magyar föld drága öléből üdén kelve, új formában, a népből termett, a falu életében kikovácsolódott vezetők vezényszavára, kettősrendekbe tagoltan indítja útnak a barna bihari föld barna magyarjait új Pusztaszer felé. .. .Pontosan tudják már kik ők Magyarországon, mit várhatnak, mit követelhetnek, mi a jussuk, de azt is, mi a kötelességük s hogy feladatuk nagy nemzeti hivatás... Senki útjukba ne álljon, akiben van lélek, lelkiismeret és felelősségérzet, mert a magyarságot, az ezeréves magyar nemzetet és az ezeréves Magyarországot csak egyetlenegyféleképpen lehet megmenteni: ha a bihari magyarok indítása nyomán a magyar föld fekete milliói be is érkeznek Pusztaszerre." Utólag a bihariak súlyos fogyatékosságaként, hibaként rótták fel, hogy nem dolgoztak ki pontokba szedett, részletes önálló programot. Ennek azonban megvolt az oka, amit Szabó Pál A bihari kisgazdapárt gyűlésére című írásában fejtett ki:

2

8 „A múltban minden politikai pártnak csak addig volt létjogosultsága, amíg a beállított programpontok aktuálisak voltak. Ha ezek a dogmatikusan kezelt követelések önmagukban kiegyenlítődtek, vagy idők alatt beváltotta őket a kormányzat, a párt beolvadt, de leginkább szétment vadászterületté alakítva a választókerületeket, újabb politikai jelszavak után. A mi kisgazda mozgalmunk nem néhány pár csizmával indult el a honfoglaló útra, hanem szoros összekapcsolódásban bizonyos értelmiségi rétegekkel. Olyan értelmiségi rétegekkel, akik a ma élő, ósdi, a hazafiságból és fajszeretetből régen levizsgázott pártkeretektől teljesen kívülállónak. Ez a mozgalom nem fog beleveszni néhány megmerevedett, kicsinyes programpontba, ez a mozgalom egy országos nagy elgondoláson épült, túl téren, időn, túl a vicinális mozgolódások kócmadzagjain; ez a mozgalom egy nagy nemzeti egység felépítésének lesz az alapköve. Ez a Biharból kiindult mozgalom egy szent, igazi út egy új Pusztaszer felé. . . De ezerszer messiások a paraszt messiások: a megbocsátás koszorúját teszik a haldokló rendszer önkézzel megásott sírjára, és tán némi kis hálával is tartozunk nekik, hiszen a kormányzat kísérletezései között edződött acéllá a parasztöntudat, ami immár hatalmas kézzel döngeti az elsikkasztott magyar történelem kapuját, csupán jogos és megillető helyet követelve ott magának, nem többet." Az Előőrs június 28-i száma közölte az alakuló párt kiáltványát.

2

9 A bevezető sorokból kitűnik, hogy a mozgalom „ma már Csonkabiharvármegye községeinek több mint a felét belevonta a szervezkedés munkájába". Végül közölte a zászlóbontó gyűlés programját: „1. Hiszekegy. 2. A gyűlést megnyitja Csizmadia Lajos kisgazda, pártelnök (Derecske). Szónokok: 3. Nagy Ferenc kisgazda, (Bisse, Baranyamegye). 4. dr. Vass Sándor, (Budapest). 2

8 Előőrs, 1930. június 28: 2. 2

9 Biharmegyei kisgazdák zászlóbontó nagygyűlése Derecsken. = Előőrs, 1930. június 28. 10. 249