Módy György szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 4-5. (Berettyóújfalu, 1986)

TERMÉSZETTUDOMÁNY — NATURWISSENSCHAFTEN - Kovács Gábor: Madártani megfigyelések a Hosszúpályi, Konyár és Esztár környékének szikes tavain (1969—1984)

63. Pipiske (Galerida eristata) — A gátakon szedegető egyedek a településeknél fészkelnek. 64. Fülespacsirta (Eremophila alpestris) — A sándorosi, konyári, esztári szikeseken, a tavak szegélyén vagy kiszáradt medrében csapatosan előforduló téli vendég. 1973-ban, 1975ben és 1983—84 telén különösen gyakran láttam. Max. 68 pd. (Kovács, 1983). 65. Füsti fecske (Hirundo rustica) — Minden tó fölött igen gyakori. 66. Molnárfecske (Delichon urbica) — Mint az előző faj. 67. Parti fecske (Riparia riparia) — A vizek fölött táplálkozó leggyakoribb fecskefaj. 1977-ig Konyár és Derecske között nagy telepei voltak a homokbánya gödreiben. 68. Széncinege (Parus maior) — Télen a gyékényesekben elég gyakori. 69. Kék cinege (Parus caeruleus) — Mint az előző faj. 70. Függőcinege (Remiz pendulinus) — Télen a szikes tavak szegélyeiben sokszor megfigyeltem. Max. 19 pd. 71. Barkóscinege (Panurus biarmicus) — A mocsarakban fészkelők télen a szikes tavak szegélynövényzetében is megjelennek. Max. 8 pd. 72. Ökörszem (Troglodytes troglodytes) — Télen gyakori vendég. 73. Fenyőrigó (Turdus pilaris)—A szikeseken tömegesen megjelenő téli vendég. Max.400pd. 74. Cigány csaláncsúcs (Saxicola torquata) — 1977. márc. l-jén egy hímet láttam a Kerekfenék szegélyében. 75. Rozsdás csaláncsúcs (Saxicola rubetra) — Gyakori nyárvégi átvonuló a tószéli növényzetben. Max. 28 pd. 76. Vörösbegy (Erithacus rubecula) — Ősszel és kora tavasszal a tavak gyékényeseiben, kákásaiban is előfordul néhány átvonuló. 77. Énekes nádiposzáta (Acrocephalus palustris) — Májusban a száraz, gyomosabb tópartokon figyeltem meg l-l pd.-t. 78. Csilpcsalp füzike (Phylloscopus collybita) — Gyakori őszi—tavaszi átvonuló a szikes tavaknál is. 79. Szürkebegy (Prunella modularis) — Áprilisban és szeptemberben egyes átvonuló példányok a tavak, csatornák növényzetében is felbukkannak. 80. Réti pityer (Anthus pratensis) — Gyakori átvonuló (max. 50 pd.), néha áttelelő is akad. 81. Rozsdástorkú pityer (Anthus cervinus) — Ritkább őszi átvonuló. 82. Havasi pityer (Anthus spinoletta) —- Őszi—téli vendég. Max. 7 pd. 83. Sarkantyús pityer (Anthus richardii) — 1970. márc. 21-én Nagykereki határában 1 pd.-t figyeltem meg közvetlen közelről, de bizonyító személyek híján adatom nem használható. 84. Hegyi billegető (Motacilla cinerea) — 1975. ápr. 4-én 2 hímet láttam a Sós-tónál. 85. Nagy őrgébics (Lanius excubitor) — Szórványos téli vendég. 86. Seregély (Sturnus vulgaris) — Nyár végén a szikeseken is tömeges. 87. Tengelic (Carduelis carduelis) — Télen csapatokban járja a gátakat. Max. 70 pd. 88. Csíz (Carduelis spinus) — Őszi vonuláskor szórványos vendég. 89. Kenderike (Carduelis cannabina) — Főként őszi kóborláskor mutatkozik kisebb-nagyobb (max. 60 pd.) csapatokban 90. Téli kenderike (Carduelis flavirostris) — Az ürmös szikes gyep (Artemisio-Festucetum) tömeges téli madara. Max. 200 pd. {Kovács, 1983). 91. Zsezse (Carduelis flammea) — Egyes teleken gyakori. Max. 150 pd. 92. Citromsármány (Emberiza citrinella) — Kisebb csapatokban megjelenő téli vendég, de az 1981—82-es télen 450-es csapatát is láttam (Kovács, 1982). 93. Hósármány (Plecrophenax nivalis) — Rendszertelenül megjelenő téli vendég (októbertől februárig). Max. 32 pd. (Kovács, 1977, 1983). 94. Sarkantyús sármány (Calcarius lapponicus) — Először 1974. nov. 24-én észleltem a NagyFehér-tónál, később több szikes legelőn és a kultúrterületen is előkerült. A szikesek, lucernatarlók, gyomos kukoricatarlók szórványos téli vendége szeptember és március között. Max. 16. pd. A Hortobágyon jóval rendszeresebb és nagy csapatok is előfordulnak (max. 480 pd.), de ott kultúrterületeken nem figyeltem meg (Kovács, 1983).