Módy György szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 4-5. (Berettyóújfalu, 1986)
TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Molnárné Mayer Mária: Mutatvány Pesty Frigyes Bihar megyei Helynévgyűjtéséből
FELELET A helynevek gyűjtése tárgyában académiai tag t. Pesty Frigyes úr által közzé tett kérdő pontokra Kaba m. város részéről. — pőre Biharmegye Sárréti járás. (: Szabolcs megye s a Hajdú kerület szomszédságában:) — Más e pontban fel említett körülményekre vonatkozó elnevezés sem a múltban nem divatozott, sem jelenben nem használtatik. — 2 r a M városunknak csak egy neve él: „Kaba", e néven ösmeretes helyben "és ország szerte. — 3 r a Tudomásunk szerint községünknek más elnevezése soha nem volt, sem különfélekép nem íratott. — 4 r e Községünk Budai „Magyar Ország Históriája" szerint már a 13 l k században a „Ritus explorandae veritatis per judicium ferri candentis"czímű folyó- s később 1555 ben nyomtatás alá került iratból kitűnőleg e néven említtetik „Kaba". — E pontot érdeklőleg más felvilágosító adatok rendelkezésünk alatt nincsenek. — 5 r e Hogy honnan népesíttetett ? erre nézve sem írásbeli sem szóbeli adattal nem bírván, felvilágosítással nem szolgálhatunk. — 6 r a Hogy községünk nevét honnan nyerte? ezt meg fejteni okmányok, vagy elfogadható száj hagyományok hijányában tehetségünk határán kívül esik. — 7 r e Községünk határa általában síkságot képez, s benne következő elnevezésű dűlők léteznek: a., „Csonkapál" dűlő lapályos síkság, Báránd község határával szomszédos, keleti szélén úgynevezett Kórós ér"től határozva, a határ déli részén fekszik, — a most említett ér régebben a Berettyó és Kálló vizek árjaitól olykor olykor vízzel volt telve, jelenleg száraz s legelőnek használtatik, fekvése pedig egyenes irányú. b., „Czakó" dűlő, a határ nyugati részén, a Püspök Ladányi határ mentében, egyenetlen V alakú síkság, régebben a Kun—Karczagi országúttól metszve jelenleg pedig a Tiszai vas út vágja kettő; — részben szántó, részben kaszálló föld. — c., „Gorsás" dűlő, nyugatra terül, egyenlő sík s szántó föld, ennek nyugati részén van egy természettől alkotott domb, mely „Sas halom" nevet visel, e domb a Püspök Ladányi, Nádudvari és kabai határ közt fekszik, a honnan még „hármas határ domb" nevet is nyert. — d., „Hordós kút" dűlő — Nádudvar község határával határos O alakú szántó föld, dombos és völgyes, mely dombok és völgyek külön névvel nem bírnak. — e., „Hollós" dűlő, Észak nyugotra a Nádudvari és Hajdú Szoboszlói határt érintve fekszik, egyenes síkság és szántó földnek használtatik. — f., „Horgas" dűlő, északi oldalon fekszik, sík és szántó föld, nyugati széle egy „Horgas ér" nevű s a Nádudvari határba kanyargós irányba átmenő, régebben vizes, jelenleg száraz s szántó földnek használt értől érintetik. — g., „Párgás" dűlő jelentéktelen s külön névvel nem bíró völgyek s domboktól változatos fekvésű síkság, s szántó föld, a határ északi részén Hajdú Szoboszlói határ mentében. — h., Ebből kifolyólag fekszik „Nyalakodó" vagy „Borbély telek völgy", szinte sík és szántó. — i., „Bogaras" dűlő, lapályos s olykor olykor földárjától járt nedves szántó föld észak keleti oldalon. k., „Újkút" vagy „Bácskát" dűlő, itt ott völgyes sík szántó s kaszálló föld. 1., „Törökkút" dűlő, szántó, egy úgy nevezett „Törökkút völgy" c 1, s egy hason nevű igen jó vizű kúttal. 225
