Módy György szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 4-5. (Berettyóújfalu, 1986)
TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Molnárné Mayer Mária: Mutatvány Pesty Frigyes Bihar megyei Helynévgyűjtéséből
romjuk volt, s ők voltak urai is H. Pályinak, de 1550—1560 táján amikor a szomszéd Debrecenből a reformatio ide is bejött, s az egész helység reformáltatott a paulinusok többé itt nem szerepeltek s klastromjuk is hihetőleg ekkor pusztult el. 7., A hosszúpályi határban előforduló topographiai nevek: legelők: emberölés, péternévölgye. — kaszál/ók: körtvélapos, nagyszik, csikónyomás, üresnyárvíz, folyó, sombokos, horgas, didere, földgát. — puszták: fejértó, bojonta, mindkettő egykor falu, de hihető a tatárjárással elpusztult. — Erdők: gyertyános, kerek erdő, gárdony, vasvárisűrűs, hegyvágás, zug: malomzug. Csárdák: szabótiszta, messzi látó. Szöllők: öreg, új, koldus, és csobánkert. Arok: ördögárka, 4 öl széles 400—600 öl hosszú árok mely átmegy a konyári határra, mi czélból ásatott valaha nem tudatik. Rom: a paulinusok zárdájának a romja, — a földvár, egy sűrű erdő közepesti 8—10 öl mélységű 12—15 öl szélességű 20—30 öl hosszú kerekded mélység, hová a hagyomány szerint menekültek s vonultak a tatárjárás alkalmával az üldözött hosszúpályi lakosok. Tisztás: Szabótiszta, egy erdő közepetti szép territórium csárdával ellátva. Halmok: erdőhalom, jukashalom, füleshalom, élestemploma. Hegyek: törökmetéllő hegy, forráshegy, csorbahegy, szőllőshegy. Tavak: sós vagy tihanyitó, mely a vidéknek mint sziksós fürdő, különösen a reumás bajokban igen látogatott s keresett helye, ízletes épületekkel s sétakerttel ellátva, — hol egyúttal szik sepertetik s nagyban gyártatik, —szik tó: hol szinte szik sepertetik, —Nádasok: völgyes körülbelül 300—400 hold terjedelmű, hol igen szép nád terem, — szilok, rétek: szőkerét, hol széna és nád terem, — erdőrét, faggyasrét, — Szigetek : futósziget, hosszúsziget, kissziget mind megannyi jó szénatermő helyek. Kelt H Pályiban Május l ső n 1864 főbíró Buka József mk Juhász Ferenc mk jegyző H: Pályi Község. HELYNEVEK Kaba községből. Biharmegyéből. — 1., A község (:Kaba:) Biharmegye Sárréti Járáshoz tartozik. 2., A község csak is az első pontban írtt nevével neveztetik. 3., A községnek — köztudomás szerint — más neve soha nem volt. 4., A község, Buday „Magyar Ország Históriá'ja szerint, már a XIII. Században, mint az a „Ritus explorandae veritatis, per judicium ferri candentis" czímű folyó s később 1555 lk évben nyomtatás alá jutott iratból is kitűnik —e néven említtetik. 5., Honnan népesíttetett — 6., E név „Kaba" honnan vette eredetét? okmányok vagy elfogadható szájhagyományok hijányában megfejteni tehetségünk határán kívül esik. 7., A község határában előforduló topographiai nevek mind dűlők, legelők, kaszálók, szőllős kertek elnevezései — puszta, sivatag, liget, erdő, rengeteg, zug, csárda, tag — nem lévén — e tekintetben semmi jelentőséggel nem bírnak. Kaba Maj. 20. 1864. főbíró Nagy Gáspár mk Német Ferenc mk jegyző 224
