Módy György szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 4-5. (Berettyóújfalu, 1986)
TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Módy György: Zsáka és környéke a XVIII. századig
A hihetetlen megpróbáltatások évtizedeiben is voltak falvaink lakói között, akik újra meg újra elkezdték az életet. így Zsáka+Jíurta, Vekerd az 1660—70-es években újból elők erül adatain k között. A töröknek adózó parasztság terheit csak növelte, hogy 1664-től a Várad szerepét átvevő Székelyhíd kapitánya néhány évig sorra adóztatta a Várad térségében, sőt a Váradon túl levő bihari falvakat is. 9 2 De 1668-ban Rhédey Ferencné zsákai jobbágyai, és a furtai parasztok azt panaszolták, hogy még a szendrői és ibrányi végvári katonák is marhákat, lovakat hajtottak el, „török módon sarczoltattak", a zsákai korcsmárosnét megerőszakolták, borát elvitték s Györfi nevű jobbágytól 360 forintot raboltak. 93 1670-ben Húszéin váradi pasa pedig azt írta Apafi Mihálynak, hogy a somlyói várbeliek (!) egészen Gyuláig és Szolnokig hordozzák a „Hatalmas szultán adófizető szegény jobbágyit" hódoltató leveleket. A felsorolt falvak között találjuk Zsákát és az újra népesedett Vekerdet is. 9 4 A falvaink csekély népességére zúduló megpróbáltatásokat betetézte az 1678. évi pestis. Feljegyezték, hogy Fúrta maradék lakosai ekkor széledtek szét. A református lelkész, miután egész családja elpusztult a járványban, megőrült s a berettyóújfalusiak vitték magukkal könyörületből. 9 5 Miután 1692-ben a keresztény hadat Váradot felszabadították az egész Bihar vármegye lakott és lakatlan helyeit felsoroló összeírás készült. Ebben még a pusztabirtokok között sem találjuk meg a következő falvainkat: Csiff, Megyer, Darvas, Fúrta és Bozsód. 9 6 Zsákát mint Horváth János pusztabirtokát írták fel. 9 7 Az összeírás valószínűleg nem megbízható, azt a falut, ahol csak néhány család tengődött, elpusztultnak vették. Mezősi nem számolt azzal, hogy a népesség nem pusztult ki teljesen, többségük a közeli védettebb helyekre menekült. Ha maradt is egy-két jobbágycsalád ősei földjén, azokat menekülésre kényszerítették a tatár portyázok, akik az 1693 októberében Belgrád felmentésére küldött török sereg segédhadaiként Berettyóújfaluig és Debrecenig végigpusztították a bihari vidéket. A Zsáka levéltárában Js_őrzött Sira lma s vers ek 16 94-ből őrizte m eg ennek szomor ú emléké t: „.. .Sőt e táján / Minden helyek pusztán / Maradnának miatt ok, rabolván / Kik meg futamodtak az útban elesvén / Kegyetlen tatárok utánok eredvén," 9 8 A pusztulásra.iutott zsákai várat megemlítik a XVIII. század végé n, sőt 1874-ben még a várfalaknak is felismerhető nyomai voltak a Várdombon, 1860-ban a vár helyén talált szakállas puskát a falu akkori földesura. Rhédey Gábor a debreceni Református Kollégium múzeumának ajándékozta. 9 9 A nagy pusztulás évtizedeiben a középkori templomok is elromosodtak, elpusztultak. Zsákán a refo rmátusok új templomot építette k 1784-ben, Darvason 1797-ben. Furtán 1680-ig állott a középkori egyház. 1771-ben bővítették ,átépítették, 1787-ben tornyot építettek hozzá. 10 0 A római katolikusok 1782—86 között építették temp92 Szakály Ferenc: Magyar adóztatás a török hódoltságban (Budapest, 1981) 387—390. 93 Nyakas Miklós: Querela Comitatus Bihariensis. Adatok a bihari hódoltság történetéhez Várad eleste utáni időkből. In A Bihari Múzeum Évkönyve IV—V. 94 Erdélyi országgyűlési emlékek 1540—1699. I—XXI. (Szerk. Szilágyi Sándor, Budapest, 1876— 1898) XV. 160—61. 95 Barcsa i. m. I. 157. 96 Mezősi Károly: Bihar vármegye a török uralom megszűnése idejében 1692. (Budapest, 1943) 144, 145. 97 Mezősi i. m. 70. Az 1692. évi összeírás pontosságát és Mezősi demográfiai számításait Kováts Zoltán alapos bírálatban részesítette. Lásd az 57. jegyzetben hivatkozott munkáját, i. h. és passim. 98 Osváth i. m. 628. 99 Vályi András : Magyarországnak leírása I— III. (Buda, 1799) 111. 679. — Gyalókay i. m. 271. — K. Nagy i. m. III. 57. — A szakállas puskacső ma már a Bihari Múzaumban van. 100 Barcsa i. m. 1. 156., II. 222, 244, 359. 169
