Módy György szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 4-5. (Berettyóújfalu, 1986)

RÉGÉSZET — ARCHAEOLOGIE - Sz. Máthé Márta: Ásatások Berettyóújfalu-Herpály neolitikus és bronzkori tell-településén 1977—1982 között. II. Bronzkor

Csonteszközök A faragott csont- és agancsszerszámokban és egyéb tárgyakban nem nagy változatosság mutatható ki. Egyedül a 4. ház alatti betöltésből (2. szint alatt) előkerült fél csonthenger — mely gyakori lelet a füzesabony-gyulavarsándi régióban — farkasfogdíszítése köthető azonosságánál fogva a környező tellekből származó faragványokhoz. 6 A csonteszközök kö­zött általános a hasított, ék alakú lapos csiszolt lyukasztó (?), a különféle árak és a bordából kialakított, lekerekített végű eszköz. Gyakori az egyik végén természetes formájában meg­hagyott, másik végén kihegyezett, főleg juhcsontból készített eszköz. A 3. szinttől gyakoriak az átfúrt fejű csonttűk. Az agancsszerszámok között is csak néhány típus fordul elő. Nagyon sok a félkész, vá­gáskezdeménnyel, félig átfúrt lyukkal maradt, feldarabolt agancs. Gyakori az agancstőből faragott átfúrt ütőszerszám (agancskapa), a kihegyezett agancshegy, átfúrt agancshegy és a ferdén levágott hegyű, agancstőből készített szerszám. A 3. szint felett halásznyílhegy került elő. A kő- és bronzeszközök száma elenyésző. A kőfelhasználásra főleg obszidián hulladékok utalnak. Néhány helyen megállapíthatatlan tárgyból származó bronzdarabka került elő. Az egyetlen ép eszköz a 2. szinten, a 7. ház alatti gödörből származik, egy bronzár. Emlí­tendő még a 2. szint magasságából a metszetfalból előkerült töredékes ívelt lemezke, mely valószínűen egy lunula középtagja. A kultúrrétegek legtetején töredékes tömör arany haj­karika volt az omladék között. A korabeli telepeken a bronztárgyak száma általában kevés. Ez többek között azzal is magyarázható, hogy a bronzkori szinteken az egyes objektumokat a végsőkig kihasználták, átalakították, planírozták, semmi használható tárgyat nem hagy­tak, hacsak el nem veszítették. Elásott depot nincs. Mivel nyilván kereskedelmi úton jutot­tak a bronztárgyakhoz — itt csakis a wietenbergi kultúra jöhet szóba, melynek jellegzetes edénytöredékei minden rétegből kimutathatók — nem is várható más telepeken sem, ill. a többi telepen szokásos bronzszegénység — a bronzipar hiányára mutat. 6 Ugyanilyen korú rétegből 1. a berettyóújfalu-szilhalmi zablapálcát, Sz. Máthé M.: Berettyóújfalu környékének története az őskorban. In: Berettyóújfalu monográfiája (Berettyóújfalu, 1981.) 22. 12. kép. 134

Next

/
Thumbnails
Contents