Módy György szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 4-5. (Berettyóújfalu, 1986)

TERMÉSZETTUDOMÁNY — NATURWISSENSCHAFTEN - Kovács Gábor: Madártani megfigyelések a Hosszúpályi, Konyár és Esztár környékének szikes tavain (1969—1984)

A Nagy-Fehér-tón zajló őszi vadászatok elől főként a Kerek-fenékre húzódnak a madarak. Míg a magasabb tavaszi vízszint mellett inkább a récefélék vonulnak át nagyobb tömegekben, nyár végén a sekély víz a limikolák vonulásának kedvez. Teljes kiszáradás esetén, az őszi—téli hónapokban ritka téli madárvendégek számára igen jó táplálkozóhely a halofita növényzettel (Crypsis, Suaeda, Atriplex) lepett tófenék. Fülespacsirta, zsezse, hósármány többszöri megfigyelése történt itt (Kovács, 1983). Ez az értékes szikes tó 1981 óta megyei szintű védelem alatt áll. Vegetációját és jellemzőbb átvonuló madarait a 3. ábra szemlélteti. Camphorosmetum Phragmitetum 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 1

1 3. ábra. A Kerek-fenék növényzete és a fontosabb átvonuló madarai 1. Daru (Grus grus), 2. Partfutó fajok (Calidris sp.), 3. Pajzsoscankó (Philomachus pugnax), 4. Cankó fajok (Tringa sp.), 5. Póling fajok (Numenius sp

;), 6. Gulipán (Recurvirostra avosetta), 7. Nagy goda (Limosalimosa), 8. Sirályok (Larus sp.), 9. Úszórécék (Anas sp.), 10. Kanalasgém (Platale leucorodia), 11. Nyári lúd (Anser anser) és északi vadludak A „Tóköz" nevű határrészen található egyéb vízállás (Kis-Fehér-tó, Kócsik-lapos) kevésbé szikes, növényzetük réti és mocsári fajokból áll, erősen elnádasodtak. Csupán a vasúti megállónál található Sós-tó nevezhető igazi szikes tónak. Északi oldalán a tófenék mintegy 70%-át Bolboschoenetum homogén állománya borítja, ellenben dél és nyugat felől a nyílt vizet szikfok és vakszik növényzetű part szegélyezi. Az igen sekély tó (30-40 cm) gyakran kiszárad. A zárt, kiterjedt Bolboschoenetumban előfordult bölömbika, nyári lúd, kis vöcsök, szárcsa fészkelése. A tószéli magas Puccinellietum füvezetben piroslábú cankó is költött. Értékes vonulóhely, de jelentőségét főleg az adja meg, hogy költési időszakban a Nagy-Fehér-tó szerkőinek állandó táplálkozóhelye. Fiókáik kirepítése után a gulipánok, gólyatöcsök is gyakran felkeresik. A Sós-tó vegetációs metszetét és vízviszonyait a 4. ábrán mutatom be, a gyakoribb madarak feltüntetésével. 10