Módy György szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 4-5. (Berettyóújfalu, 1986)
RÉGÉSZET — ARCHAEOLOGIE - Kalicz Nándor—Raczky Pál: Ásatások Berettyóújfalu-Herpály neolitikus és bronzkori tell-településén 1977—1982 között. I. Újkőkor (Neolitikum)
Tripolje kultúra házaiból ugyancsak ismertek, 2 8 és a ház- (szentély-) modellekben szintén megmintázták ezt a különleges oltártípust. 2 9 3. Újabb típust testesít meg az az agyagkorong alak, amely közelítőleg 1 m átmérőjű. Ennek közepén agyagkúp emelkedett, amelyet gyűrűsen egy mélyedés vett körül (24. kép). A korong külső széle kis perembe hajlott felfelé. Különlegessége, hogy az agyaglap alá sűrűn egymás mellé helyezett állatcsont- és örlőkőtöredéket tapasztottak. Vallási életben betöltött szerepükre, oltárként való interpretálásukra utalhat, hogy például a 12. ház kerek oltárja közeléből több agyag bikafejmodell töredéke került elő. A kerek oltárok között olyant is találtunk, amelynek a közepén kis medence található (pl.: 4. ház). 4. A 6/b és 12/a házakból az agyagból épített „oltárok" egy új típusát ismerjük. Ezek lekerekített sarkú, téglalap alakú építmények, amelyek egyik hosszanti oldalukkal a házak oldalfalához támaszkodtak. Hosszuk 1 m-re becsülhető, szélességük 70 cm, a padlószinttől való magasságuk 40 cm volt. A 6/b házban az „oltár" külső szélét felemelkedő perem szegélyezte és középen egymás mellett két, mintegy 20-25 cm átmérőjű hengeres, tapasztott mélyedést találtunk. Ezek 27 és 40 cm mélységűek voltak, s alájuk őrlőkövet tapasztottak. E hengeres mélyedésekben finom hamut és faszenet figyeltünk meg. Mindezek együtt az oltárként történő használat mellett szóló érvek. Medencék A herpályi házak belső építményei között tisztázatlan rendeltetésűek a padló szintjébe mélyedő nagyobb (1 m-t is elérő) ovális alakú medencék. Ezek gondosan tapasztottak, s szélük lekerekítve simul a padló szintjébe. Többször megfigyeltük, hogy finom hamus betöltésük volt. Beépített élelemtárolók A herpályi házakban nagyobb agyag élelemtárolók is előfordultak. Ezek vessző- vagy nádvázú, kívül-belül tapasztott, hengeres „tartályok", amelyek a házak padlóján álltak, olykor egyik oldalukkal valamelyik oldalfalhoz támaszkodva. Hasonló célt szolgáltak e hengeres tárolók, mint a tiszai kultúra házainak padlóra tapasztott négyszögletes agyagládái. 3 0 Herpályon egy esetben a padlón szétszóródott és égett gabonamagvak mellett égett deszkamaradványokat figyeltünk meg, amelyekből arra következtethettünk, hogy fából is készíthettek gabonatároló alkalmatosságokat. Edények Főként az élelemtárolást szolgálhatták a herpályi házakban jelentős számban talált nagy űrtartalmú edények, melyek eltérő formákban és számban helyezkedtek el a házak különböző helyiségeiben. A kisebb edények közül is sok tartozott egy-egy ház berendezéséhez. Pontos funkciójuk nem határozható meg egyértelműen, a gondosan díszített, gazdagon festett edények esetében joggal gondolhatunk azok nem hétköznapi alkalmazására. Egyéb berendezési tárgyak A herpályi teli-település házainak berendezési tárgyaihoz általánosan hozzátartoztak a cipó alakú, nagyméretű őrlőkövek, kisebb kőeszközök, csont- és agancseszközök, kisebb agyagtárgyak. Ezekről az anyagi kultúra részében szólunk röviden, a részletes tárgyalás igénye nélkül. 2 8 Passek, T. S.:i. m. 38a—b kép, 40. kép 1—2, 44. kép 1—6. 2 9 Passek, T. S.: i. m. 68. kép; Gimbutas, M.: The Gods and Goddesses of Old Europe 7000—3500 BC. (London, 1974) 23. kép. 3 0 Banner J. : Agyagból készült láda a neolitikumból. Arch. Ért. 51 (1931) 253—257,348 ; Banner J.— Foltiny I.: Újabb ásatás a hódmezővásárhelyi Kökénydombon. Fol. Arch. 5 (1945) 6. T. 8—9. 100
