Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 3. (Berettyóújfalu, 1982)
TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Péter Imre: A Sárréti Népfőiskola
mal tudok ott lenni, de akkor legalább félnapot el fogok tölteni. Az előadás időpontját csak később tudom közölni, amikor kialakult téli utazásaim programja. Az előadás tárgyát illetően én általánosságban csak annyit jelölök meg, hogy a társadalomtudomány köréből, a parasztfiatalokat érdeklő téma felől akarok előadni, tehát közelebbi tárgyát e kereten belül Ti állapítsátok meg, tekintetbe véve a hallgatók érdeklődését és kívánságát. Különös kikötésem csak anynyi, hogy az előadás estéjén hosszasan együtt akarok lenni a fiatalokkal és mindenről beszélgetni velük, amit ők kívánnak. Szíves üdvözlettel: Erdei sk." A napok gyorsan szaladnak. December 1-én, a tervezettek szerint még nem nyílhatott meg az iskola. December 8-ra tűzték ki az új dátumot. Várták a vendégeket, a hallgatókat. 1946. december 8. a bihari Sárrét nagy ünnepévé vált. Délelőtt 9 órakor ünnepélyesen megnyílt a Népfőiskola, szekerek sokasága lepte el a Mártonffy-kastély udvarát, s sokszázan hallgatták a színes megnyitó műsort, és együtt szavalták Sípos Károly versét: ,, ... Valamikor Csuba Ferke/ csökmői sárkánnyal / volt a Sárrét híressége ... / Ma itt más hír szárnyal. / Mással ad hírt ma Sárrétnek / a kis Bihartorda/s egész Sárrét jöhet ide /tanulni most sorba/.,. Népfőiskola virága / nyílt itt ki most őszre / Minden szirma biztatás egy / boldogabb jövőre." Az először katedrához jutott néprajzkutató Szűcs Sándor, saját személyes sorsának alakulását is alárendelte igazgatói feladatának. Megírt doktori disszertációját iratainak mélyére süllyesztette, politikai szerepléstől (a biharnagybajomi Nemzeti Bizottság titkára, majd elnöke volt) visszavonulva egyedüli célja a Sárrét szellemi felemelése, a Népfőiskolai munka volt. A megnyitó beszédében így beszélt: „óvakodjunk nagyon a szavak inflációjától. Mi ne vegyünk ebben részt. Szavaink mögé szerény, fegyelmezett munkával gyűjtsük a cselekedetek arany fedezetét. Soha ne értékeljük a legszebb ígéreteket se, csak a nemes cselekedetek iránt érezzünk tiszteletet. Az intézmény, amelyet egy-két ember fáradhatatlan kezdeményezéséből és meg nem szűnő munkája nyomán a Sárrét népének összefogása s főként Bihartorda közönségének áldozatkészsége hozott létre és tart fenn, miként egyéb kitűzött céljához, ehhez is hű akar maradni..." Az ünnepség délutánján már szorgalmas munka kezdődött a harminckét, első tanfolyamos fiúnak. Horváth Sándor Dancsházáról, Vass István Bajomból, Pálfi Lajos Rábéról, Csabai Gyula helyből, Kóti Gyula Dancsházáról, Sziki Gusztáv helyből, Végh Gyula helyből, Bende Lajos II. Rábéról, Csató András Füzesgyarmatról, Csató Zsigmond Füzesgyarmatról, Gyarmati János helyből, Papp Gábor helyből, Bácsi Ferenc Szerepről, Kiss László helyből, B. Rácz János Szerepről, Falucskai Ferenc Bajomból, Nyéki Zoltán Szerepről, Mile Imre Bajomból, Nemes Antal Bajomból, Győri Sándor helyből, Gyenge Imre Rábéról, Szőnyi Gyula helyből, Tarpai László Rábéról, Lugosi Ferenc Füsti-pusztáról, Kalmár Károly Bajomból, Láposi Márton Bajomból, Vass Gyula Bajomból, Papp Andor helyből, Szőke Ferenc helyből jött a Népfőiskolára tanulni .. . III. Az ország 14 népfőiskolája között sajátságos helyet kapott a bihartordai: olyan programmal indult, hogy nagyarányúsága következtében mindenki azt várta tőle, hogy az egész Sárrét szabadművelődési központjává fejlődik. A járás Nemzeti Bizottsága, vezetői olyan összehangolt közművelődési politikát alakítottak ki, amely az egész megyében példanélküli volt akkor. A Sárrét ősi magyar kultúráját őrző népe a hozzá csatlakozó közeli falvakkal karöltve megteremtette a maga tájegységének megfelelő, az ősi hagyományok megbecsülésére nevelő, de az idővel együtthaladásra is képes iskoláját. Szűcs Sándor tanártársaival a Népfőiskola élén igyekezett olyan oktatáspolitikát kialakítani, amely találkozott az MKP és NPP kulturális céljaival, nevelte a tanulnivágyó parasztfiatalokat, har197
