Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 3. (Berettyóújfalu, 1982)

TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Módy György: Fancsika, egy XVI. század végén elpusztult északbihari falu

birtoka.

4

5 1566-ban a Bajoni család fiágon kihalt. A falu még utolsó éveit éli, amikor a debreceniek megszerzik első birtokukat a fancsikai határban. 1569. május elején Szilágyszegi Pál — a Szepesi családból leányágon leszármazott felesége révén lett itt birtokos — 32 arany forintért zálogba adott Debrecennek egy darab erdőt — Középerdő — és még emellett „a fancsikai Bájban egy darab rétet erdejével, amelynek határa kezdődik a szállás végén és kimegy a halápi útra, onnét ismét amely út a Bájból kijön a város határára".

4

6 A falu a speyeri szerződés évében, 1570-ben még 15 portával szerepel.

4

7 Csukat Péternek 1573. május 8-án Debrecenben kiállított bizonyságlevele derít fényt ennek a Szilágyszegi-részbirtoknak a körülményeire. Szilágyszegi Pál fancsikai birtokából néhány évvel korábban egy részt zálogba adott Lukács Istvánnak, a bajomi vár kapitányának. Ezt Csukat Péter magához váltotta s Szilágyszegi Pál maradék részeivel együtt zálogba vette „az Bájjal egyetemben, az Kardos Klára asszony földétől megválva, mely az Bájba vagyon, és ez képen az egész Szilágyszegi Pál része mindenestül fogva, én kezembe és az én birtokomba volt..." Csukat új zálogoslevéllel ezt a birtokot „szántóföldeivel, szénaréteivel, folyásaival, hegyeivel, völgyeivel, erdejével..." 50 forintért Debrecennek elzálogosítja, fenntartva azt, hogy Szilágy szegi felesége vagy gyermekei kiválthatják.

4

8 Ügy véljük, hogy Fancsika falut 1572-ben vagy 1573. év elején érte a török támadás, melynek következtében életben maradt lakosai szétszéledtek, a falu és temploma pusztulásnak indult. Tudjuk, hogy 1573-ban a gyulai bég csapatai Debrecentől keletre-délkeletre egészen Érmihályfalváig elkalandoztak, mindenütt fosztogatva, gyújtogatva a falvakat. 1561-ben már pusztabirtoknak írták déli szomszédját Pacot. Bizonyos, hogy 1573-ban Fancsika már nem volt néptartó hely, hiszen a szolnoki szandzsák újonnan szervezett debreceni náhie-jének 1572—1573.évi defterében (adójegyzék) nem szerepel, ugyanakkor keleti szomszédjait Bánkot és Halápot ott találjuk.

4

9 Lukács ispán 1576 tavaszán a kezében maradt Nagy István és Bodó Andrásféle zálogos rétet 28 forintért Debrecennek elzálogolta, és a közben megözvegyült Szilágysági Pálné Pribék Éva a férje által 1569-ben zálogba adott Középerdei erdőt és rétet 1577 elején örökáron eladta a városnak 37,50 forintért.

0

0 Ez volt tehát a debreceniek első örökvétele Fancsikán. De ekkor már a falut ..régen" pusztabirtoknak tudták. Gáspár Lőrinc debreceni esküdt ez évben vallja, hogy a fancsikai földön régi törvény és szokás szerint a marha Szent Mihálytól Szent György napig szabadon járt, ezután tilalmas a föld.'

1 Ettől kezdve Debrecen városa zálogolással, majd örök vétellel igyekezett minél többet megszerezni a fancsikai határból. 1581-ben Kardos Miklós egy erdőrészt és rétet adott zálogba 41 forintért (ugyanakkor egy erdőt Bánkon is).

5

2 Pribék Éva, aki közben Miskolci Csiszár Jánosné lett, ugyan a korábban zálogolt fancsikai részeket, a Kardos-félével együtt 1582-ben 142 forintért visszaváltotta, mégis 1584-ben „teljes fancsikai földét" 350 forintért eladta a városnak:'

1' így a valamikor Szepesi birtokrésznek a Szilágyszegi vonalon örökölt összes részei az 1569. évi zálogolás45 HBmL. IV. A. 1021/d. 13. Kam. más. 34. 46 HBmL. IV. A. 1021./I. f. 1./58. 47 Lukinich Imre: Erdély területi változásai a török hódítás korában 1541—1711. (Bp. 1918) 133. 48 HBmL. IV. A. 1021/I./f. 1./68. 49 Velics Antal—

Kämmerer Ernő: Magyarországi török defterek I—II. (Bp. 1886— 1890.) I. 213. s köv. 50 A Bodó család részére Báthory Miklós országbíró 1573. június 5-én bizonyságlevelet adott a Bajoni és Pásztói család birtokaira kötött megegyezés hozzájárulásaként. HBmL. IV. A. 1021/d. 13. Kam. más. 44. — Továbbiakra lásd: HBmL. IV. A. 1021 IV./f. 77/294. 51 HBmL. IV. A. 1021/1. f. 1/68. 52 HBmL. IV. A. 1021/IV. f. 77/294. 53 Lásd az 52. sz. jegyzetet. 87