Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 3. (Berettyóújfalu, 1982)

TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Módy György: Fancsika, egy XVI. század végén elpusztult északbihari falu

lenleg legnagyobb része erdő, a XVIII. századi térképen azonban az erdők között lévő egykori szántóföldek helyei még jól felismerhetők. A falu a mai Diószegi út É.-i oldalán (kiemelés tőlem) terült el (4967—4., 200—201 és 4. koord.). Templo­mának helye egy homokdombon, Horváth József kaszálójában van." 2 1 Valóban a fancsikai puszta első térképén a Fancsikai-telek az úttól északra van, de több, későbbi térképen átnyúlik az úttól délre is. így Zoltai és Balogh helytállóan írhatták, hogy a falu XVI. századi belsősége a Diószegi úttól északra is kiterjedt. Viszont a Templomhegy meghatározását téves útra vitték. A nagy homokdomb ugyanis az 1920-as években is a Diószegi úttól délre esett. Az északi szélén semmilyen dombot nem lehet ma felfedezni. Valóban Horváth József ka­szálójában volt a domb 1923-ban (Balogh átvette Zoltai meghatározását), de egy, az 1910-es években készült térképről, mely a művelési ágakat, a tulajdonosok ne­veit, a parcellaszámokat és a tanyaszámokat is feltünteti, félreérthetetlenül meg­állapítható, hogy az úttól délre volt Horváth József apjának Horváth Istvánnak két parcellaszámon nyilvántartott szántója és a 82. számú tanyája. Tőle nyugat­ra rét, legelő húzódik egy vízjárta mélyedés két partján, mely ma is jól felismer­hető. 2 2 Zoltai terepbejárása idején még ezen a szakaszon megvolt a diószegi alsó út, ettől valóban északra esett a hatalmas kiterjedésű homokdomb. Az Árpád­kori falu temploma, temetője és belső telkei ezen helyezkedtek el. A népesség szaporodásával azután a falu áthúzódott arra a területre is, mely az újkori Dió­szegi úttól valóban északra fekszik. A középkori falu szántóterülete nyilván a belsőséghez csatlakozott. A Fancsikai-teleknek mind a Diószegi úttól északra, de különösen is a délre eső területéről XI—XVI. századi edénytöredékeket gyűjtöt­tek be a Déri Múzeumba. Amikor pedig a debreceni Béke Tsz. a fancsikai Temp­lomhegyen többszöri tiltakozásunk ellenére homokbányát nyitott, a domb keleti és déli szélén sok sírt tönkre tettek a markológépek. De miért is nem ásatta meg Zoltai Lajos a fancsikai templomhelyet? Hiszen az erdőspusztákon feltárta Ha­láp, Soma és a két Gut Árpád-kori templomait. Feljegyzéseiből kitűnik, hogy a Templomhegyen már az ő korában olyan nagymértékű beavatkozás történt (még gyümölcsös alá is rigolirozták egy részét), hogy valószínűtlennek tartotta az eredményes kutatást. Bánk templomhelyét ugyanilyen okokból hagyta el. Mai öregek visszaemlékezései alapján tudjuk, hogy még az 1910-es években is a fa­lak egy részét téglanyerés céljából termelték ki. De térjünk vissza a falu, illetve az erdőspuszta történetéhez. Zoltai Lajos Fancsika falu első írott emlékét Szalóksámson már idézett 1347. évi határjárásá­hoz köti. Feltételezi, hogy a Hcntpázmány nemzetségbelieké volt, mint a szom­szédos Szalóksámson, Szentjános és Latótelek is, mivel később „e nemzetségből kisarjazott Sztáryak és Bajoniak osztoznak, egyezkednek rajta .. ," 2 3 Balogh Ist­ván részben Zoltai nyomán, részben két, Hontpázmánynembeli Szentjános-i bir­tokost megörökítő oklevelet idevonva, Fancsika korai birtokosait szintén e nem­zetség között keresi. 2 4 Zoltai tévesen eredeztette a Bajoni-akat a Hontpázmá­nyoktól. Tudjuk, hogy a Sártványvecse nemből származtak. Ami Balogh István két adatát illeti: 1289-ben Torna nevű birtokukat Debreceni Rophoin bánnak Szent jános-i Paznan fiai adták el. Ez a Szent jános nem a Fancsikától északra fekvő településsel azonos, hanem a Nagyváradtól nyugatra lévő Szent jános (Bi­harszentjános) faluval, melynek apátsága Keresztelő Szent Jánosról volt elne­vezve. A tatárjárás után a ciszterciek kezén lévő nemzetségi monostor a Hont­pázmányoké volt. 1322-ben pedig ugyanezen nembeli Benedek fia Péter adott 21 Balogh: Adatok, i. m. 147. 22 „Debrecen sz. kir. városnak halápi és nagycserei m. kir. erdőhivatalokhoz tartozó területei." = 1 : 25 000. Színezett térkép, év nélkül. — A jelzett tanyatulajdonosok neve alapján 1905 és 1916 között készült. Déri Múzeum Adattára Régészeti Gyűj­temény. 23 Zoltai: Települések, i. m. 36, 54, 62. 24 Balogh: Adatok, i. m. 147. 83

Next

/
Thumbnails
Contents