Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 3. (Berettyóújfalu, 1982)

TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Módy György: Fancsika, egy XVI. század végén elpusztult északbihari falu

szén Csere felől. Az Ördögárok térképen is fel van tüntetve. Fancsika és a Csere északnyugati határa alatt van a Bájhegye későbbi nevén Bálhegye s ettől nyugatra a Temető domb. A Bájhegye alatt feküdtek a Bájbeli rétek, illetve a Báltisztája.

1

0 Ezek a helynevek mutatják, hogy a középkor végén a falu határának egész északnyugati részét a Báj-nak hívták, amit bizonyít több XVI. század végi adat is. Fancsika nyugati határa mellett volt található a Búzástelek. A létai és diószegi utak közé esett a Gyilkosrét s vele majdnem párhuzamosan a Balaton folyása.

1

0 A diószegi úttól délre pedig a Csenke-teleke és a Csorváshegy esett. A nagycserei vizeket a Gencsi folyása és a Szerencsi folyása nevű erek vitték át Fancsikán, le Pac felé. A Szerencsi folyását a Cserén Szata folyásának hívták, Pácon pedig már Katika folyása volt a neve. Nem tudtam azonosítani az 1632ben írt „Kócz folyásavalamint „az fanchikai gátnál" levő rét, „az Sikos réte, az Bodó réthe, az Fekethe réthe, az János György réthe, az Kerekes réthe" helyét. Az azonosított Szent János alatti nagy rétről forrásunk a tulajdonos nevét is közli: „az Jakucs örökös réthe" megjelöléssel. Helyrajzilag a fancsikai gát-nál lévő rét és a Sikos rétje értékesebb. Ezeknél ugyanis nem a korabeli gazda neve, hanem talán az ismert helyű Fancsikai folyásnál emelt gát helyét és egy Sikos (esetleg Csíkos?) nevű folyás nevét őrizte meg a felsorolás, ami így végződik: „Ezeken kivül kicsis rétek vadnak ugyan sokak"

1' Ez a helyrajzilag és gazdaságtörténetiig is felbecsülhetetlen értékű korai írott emlék is arról vall, hogy a XVI—XVII. századi Fancsika határán a ligetes erdők mozaikszerűen váltakoztak a kaszáló rétekkel, ami az állattartás jelentőségét hangsúlyozza. Véleményem szerint a debreceniek a fancsikai erdőspusztán a faállomány mellett elsősorban a kaszáló réteket hasznosították már a XVI. század közepétől. Lássuk most, hogy hol is volt valójában a XVI. századi Fancsika falu belsősége. Bevezetésemben szóltam arról, hogy Zoltai Lajos és nyomában Balogh István ellentmondásosan határozták meg a faluhelyet, — látszólag. Zoltai 1925ben megjelent összefoglaló településtörténeti munkájában a következőket írja: „(Fancsika)... később már templomos falu. Ezt a Horváth József kaszálójában lévő templomhegy téglatörmelékei és faragott kockakövei látszanak igazolni."

18 A város határának kialakulásáról és birtokai megszerzéséről 1936-ban közreadott tanulmányában már pontosabb lokalizációt ad: ,,A falu a diószegi út északi (kiemelés tőlem) oldalán, Horváth József kaszálójában feküdt."

1

9 Utolsó várostörténeti munkájában egészen pontosan megadja az 1750 körül készült térképen feltüntetett Fancsikai-telek helyét: „A XVI. század vége felé (1570 körül) elpusztult Fancsika-falva templomának és belső telkeinek területe. Kies fekvésű nagy homokdomb, a diószegi alsó út szélén (kiemelés tőlem). 1923-ban Horváth József kaszálójához tartozott."

2

0 Balogh István 1953-ban megjelent tanulmányában — Zoltai eredményeit az általa még nem használt oklevelek alapján pontosította és a terepet is újra bejárta — a következőket mondja Fancsikáról: ,,Je15 A múlt századi „nyelvészkedés" érdekes példájaként említjük, hogy a Bálhegy és Báltisztása helyneveket Balkányi Szabó Lajos az ősmagyarok pogány Bál isten tiszteletével magyarázta, míg a Latóhegyet látó (tehát őr)-dombnak, vagy a „tűzimahit papi, táltosi rendjéhez tartozó Látók és Nézők" neve emlékének (Debrecen helynevei. 100 helynévnek történeti, szájhagyományi és szónyomozási magyarázata. Debreczen, 1865. 8, 30—31.) 16 A Balaton folyása nevére Zoltai ad érdekes és helytálló magyarázatot: a szláv származású Balaton szavunk aligha valamikor itt élő szláv népelemektől származik. — „Reá úgy ragadhatott e hivalkodó név, mint az újkerti homokbuckára a Jerikó hegye és a parlagi dombra az Ararát hegye elnevezés". (Zoltai: Debrecen vizei. i. m. 6.) — Valóban, 1773. előtt semmilyen forrásban a Balaton folyása helynév nem szerepel, pedig szokatlan volta miatt nyilván feljegyezték volna. 17 Lásd a 13. sz, jegyzetet. 18 Zoltai: Települések i. m. 36. 19 Zoltai: Ismeretlen részletek, i. m. 109. 20 Zoltai: Debreceni halmok, hegyek, i. m. 19. 82