Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 3. (Berettyóújfalu, 1982)
RÉGÉSZET, MŰVÉSZETTÖRTÉNET — ARCHÄOLOGIE, KUNSTGESCHICHTE - Mesterházy Károly: Honfoglaláskori nyereg Ártándról
zek közül az épebb a jobb oldali nyeregdeszkán, a csonka a bal oldalin volt. A 8. sz. töredék tehát a bal oldali nyeregdeszka hátsó szárnyvégéhez tartozó. A hátsó nyeregszárnyak enyhén íveltek, de nem szűkülnek össze. A harmadik és negyedik szeg a szegsor közepén foglal helyet. így az áttört lemezek, melyek a harmadik és negyedik szeggel együtt maradtak meg, a szárnyvégek hossztengelyének közepén vannak. A hátsó kápa és a szárnyvégek szegei teljesen szimmetrikusan helyezkednek el : 6-6 szeg a szárnyvégeken, 2-2 szeg a kör alakú lemezeken, és 3-3 szeg a kápa belső ívén, melyhez még a három szeget megőrző in situ töredék tartozik. Mint már említettük, a hátsó kápa és a nyeregszárnyak szegeinek száma 13 volt. Ez a szám az in situ megmaradt töredékekkel együtt 26. A rekonstrukció szerint egy szeg feleslegünk van. Ez a szeg véletlenül kerülhetett a hátsó kápa szegei közé, talán a bizonytalan elhelyezésű kis lemeztöredékről. Lehetséges azonban, hogy mégis a hátsó kápa belső szegélyét díszítő szegek közé tartozik. Az elülső szárnyvégek közül a jobb oldaliról két vázlatrajz készült, melyek a szegek számát illetően eltérőek. Az egyiken 11 szegből áll a szárnyvég szegeinek száma, a másikon pedig kilencből. A különbség abból adódhat, hogy a leletek felszedésekor még két szeg előkerült, de csak az egyik rajzra jelöltük be őket. Hitelesebbnek mindenképpen az előbbi látszik, mert ebben az esetben fennmaradó 11 szeg szimmetrikusan a másik szárnyvégre kerülne. A bal oldali nyeregdeszka szélessége az elülső szárnyvégen is 10 cm, a kápa előtt levő rész pedig 5,5—6 cm hosszúságú lehetett. A külső sorban 8 szeg számára van hely, a belső soron pedig háromnak. A külső soron mindkét oldalról 3 szeg fogja közre azt a töredéket, amelyen négy szeg van: e négy szegből kettő a külső sorba igazodik, másik kettő a belső sorban van. Ez utóbbiak a nyeregszárny hosszanti tengelyében levő lyukas lemez felszegelésére szolgálnak. A harmadik belső sori szeg valószínűleg csak az esztétikai hatás kedvéért került a kápa melletti részre (10. kép.). Az elülső jobb oldali nyeregszárny valószínűleg hasonló volt a bal oldalihoz. A szakonyi és az ártándi nyereg díszítését tekintve a honfoglalás kori nyergek között jellegzetes önálló típust képvisel. A ránk maradt emlékek arra utalnak, hogy az ezüst lemezek elhelyezése nagyon változatos formában történt (Bodrogvécs, Gyömöre, Koroncó, Isimbaj, Szakony, Artánd: hat nyereg — hatféle díszítés). Valószínűleg két egyforma díszítés nem fordult elő. Ez adódik abból a körülményből, hogy a lemezek változatos elhelyezése mellett a lemezek formája is változatos volt. Az ezüst lemezekkel való díszítés szokása keleti hagyományokra vezethető vissza. Az isimbaji nyereg ugyanis nem egyedülálló párhuzama a magyarországi lemezes díszű nyergeknek. N. A. Mazsitov a bekesevi 1. temető egyik női sírjából is hasonló lemezes díszű nyerget mutat be. 1 0 A Dél-Urai nyugati oldalán tehát a IX—X. században nem voltak ritkák a lemezes díszítésű nyergek. A lemezek laza elhelyezése megnehezíti e nyergek rekonstrukcióját. Csak az olyan kivételes épségű leletek helyreállítása sikerülhet, mint a szakonyié, vagy ha jó állapotban maradnak meg a fa alkatrészek. Érdemes megjegyeznünk viszont, hogy talán éppen ezen oknál fogva mind az isimbaji, mind a bekesevi nyerget széles kápa ívűnek határozta meg Mazsitov. Az ártándi nyereg esetében feleletet kaptunk a szárnyvégek szélességére, formájára és díszítésére, és a nyeregdeszkák körülbelüli hosszát is ismerjük. Ismerjük az első és a hátsó kápa díszítésrendszerét, sejtjük az alakját, de nem ismerjük a kápák pontos méreteit, részleteit. A nyereg közlését mégis indokoltnak tartjuk, hiszen ez az első, teljes egészében közreadott ezüst lemezes díszítésű darab. 10 Mazitov. N. A.: i. m. 27. 66
