Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 3. (Berettyóújfalu, 1982)

RÉGÉSZET, MŰVÉSZETTÖRTÉNET — ARCHÄOLOGIE, KUNSTGESCHICHTE - Mesterházy Károly: Honfoglaláskori nyereg Ártándról

szögletű lemez maradt meg (4. kép. 5.). Ezt minden nehézség nélkül egy szélső lemez töredékének tekinthetjük. Ugyanakkor a hátsó kápa lemezei között volt egy kis, nagyjából háromszögletű lemez két szeggel (ma már egy kiesett közülük), amelyet nem tudunk szimmetrikusan elhelyezni rajta (4. kép. 9.). Annak ellenére, hogy a hátsó kápa lemezeinek rendje megállapítható, alakját mégsem rajzolhatjuk meg teljes bizonyossággal. Ennek oka az, hogy a nyereg faalkatrészeinek korhadásakor a lemezek elmozdultak helyükről, s a feltáráskor rögzített állapotból nem határozhatjuk meg egyértelműen a kápa alakját. Biztos, hogy szélesebb volt, mint az előkápa, s ezért a helyszíni és a rekonstruált vázlaton mérhető adatok nem vonatkoztathatók fenntartás nélkül a nyeregre. A kápa bal szélén levő lemez helyzete arra utal, hogy oldalra csúszott, így ez sem segíti a rekonstrukciót. A kápa belső ívének egy részét 3-3 ezüst szeg jelezte. E szegek a nyeregszárnyaktól kiindulva mindkét oldalon 4—5 cm-es szakaszon szegélyezték a kápa belső ívét. Közülük a két alsó, egymással szemben fekvő szeg egymástól való távolsága, azaz a belső kápaív szélessége 12 cm körül lehetett. Ez a méret reálisnak látszik: a soltszentimrei nyereg hátsó kápájának belső íve 11,5—12 cm szélességre mutatott, az eger-répástetői nyereg esetében pedig 13 cm-t állapítottak meg.

7 Ha e 12 cm-hez hozzászámítjuk a két nyeregszárny egyenként 10 cm-es szélességét, akkor a hátsó kápa becsült legnagyobb szélessége 32— 34 cm lehetett (a nyeregszárnyak kb. 30 cm-es szélső pontjainak alapján). Magassága a dőlésszög ismeretének hiányában nem adható meg. A nyeregszárnyak. Előbb szólnunk kell a nyeregdeszkákról. A nyeregdeszkák megközelítő hosszát a sírrajz részlete és a hátsó kápa vázlatos rajzának összevetése alapján adhatjuk meg. A hátsó kápa bal oldali szélső lemeze előtt néhány cm-rel találtuk meg a bal hátsó nyeregszárny szegsorát. Ennek alapján a jobb oldali lemeznek és a jobb oldali elülső szárnyvégnek a távolsága, melyet kb. 42,5 cm-nek mértünk, adja meg a nyeregdeszkák hosszúságát.

8 A hátsó nyeregszárnyak rekonstruálása egyszerű feladatnak látszik. Mindkét szárnyvég ezüst szegekkel volt kiverve.

9 Mindkét szárnyvégről készült vázlatrajz. Az egyik vázlaton a hat szegből álló sor hosszát 9 cm-nek jelöltük, a másikon a szegek elcsúszásából adódóan nagyobb a távolság, de szintén hat szeget láthatunk. Az in situ megmaradt töredékek is kb. 9 cm-es szegsorról tanúskodnak. A 4. kép 8. sz. töredék alsó fele két darabra törött, és restauráláskor műgyantával egészítették ki. A műgyanta széles csíkja a két szeg közé ékelődve legalább négy mm-rel eltávolította egymástól a két szeget. A két töredéken megmaradt négy szeg helyzete, a köztük levő távolság és a nyeregszárny széle így is hitelesen áll előttünk. A szinte törvényszerűnek tekinthető 10—11 mm-es szegtávolság mellett a hiányzó két szeggel együtt 9 cm távolságú szegsorral számolhatunk, amely a szélekkel együtt kb. 10 cm-es szárnyszélességet ad ki (10. kép.). A vázlatrajzokon feltüntettük, hogy a szegsor belső oldalán levő kör alakú leme7 László Gy.: A koroncói nyereg 36.; Szabó J. Gy.: Honfoglalás kori sírok Eger-Répástetőn. Egri Múz. Évk. 2 (1964) 112. 8 Jelen tanulmány német nyelvű változatában nem foglalkoztunk a nyeregdeszkák méreteivel, mert a mérhető adatokat torznak éreztük. A Magyar Nemzeti Múzeum két 18. századi nyergének méretei azonban meggyőztek minket arról, hogy a méretek java része a kis méretű nyergeken igazolható. A MNM Fegyvertárának régi Teleki hagyatékból származó nyergén (ltsz. F.57.6706.) a nyeregdeszkák mindössze 40 cm hosszúságúak, az elülső nyeregszárny 4, ill. 5 cm, a hátsó nyeregszárny 8, ill. 13 cm hosszú. A nyeregdeszka szélessége 11,5 cm. Az elülső kápa belső ívének szélessége 12 cm, a hátsó kápa belső ívén 13,5 cm-es távolságot mértünk. Egy másik nyergen (ltsz. F.57.6705.) a nyeregdeszkák hossza 46,5 cm volt. A nyeregdeszkák alsó részének a hátsó kápa alatti legszélesebb ponton egymástól mért távolsága 31 cm volt. Az ártándi nyereg adatai számos ponton mutatnak egyezést e két újkori nyereg adataival. 9 Irenszej. Burját hősének. (Bp. 1976) 65.: ezüst szeggel kivert nyerge van a hősnek. E díszítésmód szintén gyakori lehetett. 65