Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 3. (Berettyóújfalu, 1982)
RÉGÉSZET, MŰVÉSZETTÖRTÉNET — ARCHÄOLOGIE, KUNSTGESCHICHTE - Mesterházy Károly: Honfoglaláskori nyereg Ártándról
Az előkápa díszei 1. Ötszögletű lemez, ezüst. Két párhuzamos oldala alul két csúcsban összefutó rövidebb oldalt fog közre. A felső rész a párhuzamos oldalakra megközelítően merőleges volt, és rá volt hajtva a kápa peremére. Az előkerüléskor a bal felső szeg nem volt a szeglyukban, jelenleg a szögleteken 5 félgömbös fejű ezüst szeg jelzi a felerősítés módját. A szegeket időnként megújíthatták, mert az egyik felső szeg felett régi szeghely látszik. A kápa felső peremére hajló hiányos részen szintén két szeglyuk látszik. Az 5—6 mm átmérőjű félgömbös ezüst szegfejek belsejébe 12—13 mm hosszú ezüst szegecseket forrasztottak. Eredetileg a kápa felületéhez igazodva felül domború, alul homorú lehetett. A rövid oldalak hoszsza 19, ill. 20 mm, a párhuzamos oldalaké 23, ill. 33 mm, a felső oldal 34—35 mm (előoldal 3. kép 4., hátoldal 5. kép 1.). A lemezt az előkápa közepe táján találtuk, csúcsával lefelé (7—8. kép.). 2. Ötszögletű ezüst lemez, párhuzamos oldalak nélkül. Két rövidebb oldala csúcsban fut össze, hosszanti oldalai szintén összetartóak. A két rövidebb oldallal szemben fekvő oldal töredezett. A lemez felülete sima, de a helyszíni felvétel alapján látható, hogy a lemez felső része a kápa homorú felületéhez igazodott, alul pedig a kápa belső (alsó) ívére lehetett szegelve. (8. kép., bal oldali lemez.) Legnagyobb hosszúsága 37 mm, legnagyobb szélessége 26 mm (3. kép. 6.). 3. Az előbbihez hasonló ezüst lemez 5 ezüst szeggel. Töredékes, rossz állapotú. Hossza 39 mm, szélessége 25 mm. (3. kép. 8.) E két utóbbi kis ötszögletű lemez az egyes számú (3. kép. 4.) veret két oldalán, kissé lejjebb került elő, előbbi a felvételen is jól látható, míg az utóbbi az előkápa jobb oldalán egy szügyelőveret alatt feküdt. A köztük levő távolság 16 cm volt. E három lemez helyét pontosan rögzítettük, és minden kétségen kívül az előkápához tartoznak. A többi lemez másodlagos helyzetben került elő, ill. egynek nem jegyeztük fel a pontos helyét. így az előkápán való elhelyezésük csak nagy valószínűséggel állítható. 4. Ezüst lemez, töredékes, három ezüst szeggel. Alsó része háromszög alakú, felső része a kápa peremére hajlott vissza. A felső rész közepén szeglyuk látható, melynek nincs nyoma a lemez alatt megmaradt fatöredéken. Valószínűleg másodlagos felhasználású lemez, mert bal oldalán a két szög között félkör alakú szeglyuk látható, s ennek mentén nyírták szét az eredeti lemezt. Az alatta levő famaradványok jelzik a fa vastagságát. A kápa belső oldala, ill. pereme lekerekített, a külső oldalon majdnem derékszögű törése van és felülete homorú. A belső oldalon a perem alatt két vékony, kissé elkalapált végű réz vagy ezüst huzalszegecs látható, hegyük tehát a lemezek felé áll. A kápa hátoldalából, 1,5—2 mm-re állnak ki. Rendeltetésük ismeretlen. A lemez alatti fa vastagsága kb. 10 mm. Ennek előoldalán, a jobb oldalon, a lemez alatt szeg helye látszik, amely már a feltáráskor is szeg nélkül jelentkezett. A lemez szélessége 30 mm. Eredeti helyétől távol, a bal térd külső oldalán került elő (3. kép. 1.). 5. Ezüst lemez, megközelítőleg háromszögletű. Hosszabb oldala töredezett, a rövid oldalak csúcsa szintén hiányos. A lemezen a félgömbös fejű szegek lenyomata látszik. A halott szájában találtuk, de nyilvánvaló, hogy a nyereg tartozéka. Hossza 34 mm, a rövid oldalak szélessége kb. 20—20 mm volt (3. kép. 5.). 6. Ötszögletű nagyobb ezüst lemez, párhuzamos oldalak nélkül. Töredékes, rossz állapotú. Felerősítése három ezüst szeggel történt. Két hosszabb oldala hegyesszögben fut össze, két rövidebb oldala is összetart. Már eredeti helyén is rossz állapotú volt, erre utal a törött oldalon levő szeg elhelyezése. A letörött oldal szélén két szeglyuk látszik. A szegekhez famaradványok oxidálódtak. A felső szeg alatti rész a kápa előoldalán lehetett, a töredezett sáv pedig, bár peremén sehol sem látszik hajlítás nyoma, a kápa peremére lehetett hajlítva és szegelve. Csúcsával lefelé állhatott: ezt bizonyítja, hogy a hegyesszögű csúcsban levő alatt, a lemez peremén túlnyúló fadarab van. Legnagyobb hosszúsága 64 mm, szélessé53