Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 3. (Berettyóújfalu, 1982)

RÉGÉSZET, MŰVÉSZETTÖRTÉNET — ARCHÄOLOGIE, KUNSTGESCHICHTE - Mesterházy Károly: Honfoglaláskori nyereg Ártándról

Az előkápa díszei 1. Ötszögletű lemez, ezüst. Két párhuzamos oldala alul két csúcsban össze­futó rövidebb oldalt fog közre. A felső rész a párhuzamos oldalakra megközelítő­en merőleges volt, és rá volt hajtva a kápa peremére. Az előkerüléskor a bal felső szeg nem volt a szeglyukban, jelenleg a szögleteken 5 félgömbös fejű ezüst szeg jelzi a felerősítés módját. A szegeket időnként megújíthatták, mert az egyik felső szeg felett régi szeghely látszik. A kápa felső peremére hajló hiányos részen szintén két szeglyuk látszik. Az 5—6 mm átmérőjű félgömbös ezüst szegfejek belsejébe 12—13 mm hosszú ezüst szegecseket forrasztottak. Eredetileg a kápa felületéhez igazodva felül domború, alul homorú lehetett. A rövid oldalak hosz­sza 19, ill. 20 mm, a párhuzamos oldalaké 23, ill. 33 mm, a felső oldal 34—35 mm (előoldal 3. kép 4., hátoldal 5. kép 1.). A lemezt az előkápa közepe táján találtuk, csúcsával lefelé (7—8. kép.). 2. Ötszögletű ezüst lemez, párhuzamos oldalak nélkül. Két rövidebb oldala csúcsban fut össze, hosszanti oldalai szintén összetartóak. A két rövidebb oldallal szemben fekvő oldal töredezett. A lemez felülete sima, de a helyszíni felvétel alapján látható, hogy a lemez felső része a kápa homorú felületéhez igazodott, alul pedig a kápa belső (alsó) ívére lehetett szegelve. (8. kép., bal oldali lemez.) Legnagyobb hosszúsága 37 mm, legnagyobb szélessége 26 mm (3. kép. 6.). 3. Az előbbihez hasonló ezüst lemez 5 ezüst szeggel. Töredékes, rossz álla­potú. Hossza 39 mm, szélessége 25 mm. (3. kép. 8.) E két utóbbi kis ötszögletű lemez az egyes számú (3. kép. 4.) veret két olda­lán, kissé lejjebb került elő, előbbi a felvételen is jól látható, míg az utóbbi az előkápa jobb oldalán egy szügyelőveret alatt feküdt. A köztük levő távolság 16 cm volt. E három lemez helyét pontosan rögzítettük, és minden kétségen kívül az előkápához tartoznak. A többi lemez másodlagos helyzetben került elő, ill. egynek nem jegyeztük fel a pontos helyét. így az előkápán való elhelyezésük csak nagy valószínűséggel állítható. 4. Ezüst lemez, töredékes, három ezüst szeggel. Alsó része háromszög alakú, felső része a kápa peremére hajlott vissza. A felső rész közepén szeglyuk látha­tó, melynek nincs nyoma a lemez alatt megmaradt fatöredéken. Valószínűleg má­sodlagos felhasználású lemez, mert bal oldalán a két szög között félkör alakú szeglyuk látható, s ennek mentén nyírták szét az eredeti lemezt. Az alatta levő famaradványok jelzik a fa vastagságát. A kápa belső oldala, ill. pereme lekerekí­tett, a külső oldalon majdnem derékszögű törése van és felülete homorú. A belső oldalon a perem alatt két vékony, kissé elkalapált végű réz vagy ezüst huzalsze­gecs látható, hegyük tehát a lemezek felé áll. A kápa hátoldalából, 1,5—2 mm-re állnak ki. Rendeltetésük ismeretlen. A lemez alatti fa vastagsága kb. 10 mm. En­nek előoldalán, a jobb oldalon, a lemez alatt szeg helye látszik, amely már a fel­táráskor is szeg nélkül jelentkezett. A lemez szélessége 30 mm. Eredeti helyétől távol, a bal térd külső oldalán került elő (3. kép. 1.). 5. Ezüst lemez, megközelítőleg háromszögletű. Hosszabb oldala töredezett, a rövid oldalak csúcsa szintén hiányos. A lemezen a félgömbös fejű szegek le­nyomata látszik. A halott szájában találtuk, de nyilvánvaló, hogy a nyereg tar­tozéka. Hossza 34 mm, a rövid oldalak szélessége kb. 20—20 mm volt (3. kép. 5.). 6. Ötszögletű nagyobb ezüst lemez, párhuzamos oldalak nélkül. Töredékes, rossz állapotú. Felerősítése három ezüst szeggel történt. Két hosszabb oldala he­gyesszögben fut össze, két rövidebb oldala is összetart. Már eredeti helyén is rossz állapotú volt, erre utal a törött oldalon levő szeg elhelyezése. A letörött ol­dal szélén két szeglyuk látszik. A szegekhez famaradványok oxidálódtak. A felső szeg alatti rész a kápa előoldalán lehetett, a töredezett sáv pedig, bár peremén sehol sem látszik hajlítás nyoma, a kápa peremére lehetett hajlítva és szegelve. Csúcsával lefelé állhatott: ezt bizonyítja, hogy a hegyesszögű csúcsban levő alatt, a lemez peremén túlnyúló fadarab van. Legnagyobb hosszúsága 64 mm, szélessé­53

Next

/
Thumbnails
Contents