Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 3. (Berettyóújfalu, 1982)

Péter Imre: Egy élet a Sárrétért. Szűcs Sándor emlékezete

kiharcoló szabadiskolát. (Szűcs Sándor életének e szakaszát, a Népfőiskola történetét évkönyvünk külön tanulmányban tárja olvasóink elé.) 1952. március 1-től a karcagi Györffy István Nagykun Múzeum igazgatójaként új múzeumot teremt a második világháborúban tönkrement gyűjtemény helyén. 1963-ban nyugdíjba vonul — de nem nyugalomba. Igazi alkotószakasz következik életében. A bajomi öreg házban gyakran fogad vendégeket, és a kedves feleség, Nagy Erzsébet Berta szerető gondoskodásával sorozatban írja cikkeit, gyakran jár író-olvasó találkozóra. Pályázatokon vesz részt, s azok sikerei nyomán könyvek formálódnak. Többször felkeresi a rádió, de a televízió is. 1975-ben portréfilm is készült a Sárrét tudósáról. Születésének 70. évfordulója a Sárrét és Biharnagybajom nagy ünnepe. Szülőfaluja néprajzi és helytörténeti antológiával köszönti, a Magyar Néprajzi Társaság a Györffy István emlékéremmel jutalmazza. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Munka Érdemrend arany fokozatával ismeri el életművét. Köszöntésére pályatársak, barátok érkeznek az ország tájairól. Alig három év múlva egy hirtelen jött őszi megfázás tüdőgyulladással párosul, és felesége nincs többé. Szűcs Sándor összetörten, mint a sebesülten vergődő madár egyedül marad a nagy házban. Nincs aki biztassa, bátorítsa. Hiába a helyi tanács gondoskodása, a rokonság segíteni akarása, a barátok biztatása: Szűcs Sándor alig vesz tollat a kezébe. 75. születésnapján még reménykedtünk a tanácsnál rendezett kis ünnepségen, hogy a köszöntésére érkezett jóbarátok: Balassa Iván, Molnár Balázs és sokan mások hatására hátha visszatér alkotókedve, s azt a sok megíratlant amit megírni ígért — megírja. De ez sajnos csak reményünk maradt. Csak a már korábban összeállított mesegyűjteményt juttatja el sógornőjével a Móra Kiadóhoz. Máshoz már nincs ereje. Kedvetlen, magányos, bajomi remeteként dacol sorsával, súlyosbodó betegségével. Hiába a kórházi, majd klinikai orvosok erőfeszítése. Temetésén Balassa Iván, Dankó Imre, Kaposvári Gyula búcsúzott Szűcs Sándortól: attól az embertől, aki mindig másokért élte életét. Búcsúztak Tőle: de nem az elmúlás, a felejtés sejtésével, hanem a műveiben, munkásságában való továbbélése biztos tudatában. Sárréti akácból készített fejfáján csupán ennyi áll: Itt nyugszik Szűcs Sándor (1903. október 23.—1982. augusztus 2.) Béke poraira. 301