Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 3. (Berettyóújfalu, 1982)

TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Péter Imre: A Sárréti Népfőiskola

lepik az emberek a legelőket és összeszedve onnét a trágyát, elhordják tüzelőanyagnak. 2. Az itteni helyzetet nagyvonalakban ilykép összefoglalva, megállapíthatjuk, hogy a lakosság mezőgazdasági színvonala más vidékkel szemben igen elmaradott. A táj különleges helyzete folytán más vidékkel szemben, sajátságos művelődési módozatokat igényel. A felszabadulás előtt elemi iskolákon kívül más kulturális intézmény nem volt. Az illetékesek már a nagybirtokok mennyiségére való tekintettel is sok gondot nem fordítotak erre a vidékre. Az elmúlt évtizedekből egyetlen az összes hatóságok és intézményeken közül volt a Tiszántúli mezőgazdasági Kamara és egyetlen személy pedig, akinek a munkásságáról a lakosság kivételnélkül a legnagyobb elismeréssel és szeretettel nyilatkozik: Szakácsi János, volt mezőgazdasági kamarai segédtitkár. A földbirtokreform végrehajtásával igen magas számra emelkedett az új gazdák száma. Ezeknek tekintélyes része ősidőktől apáról fiúra cselédsorban élt. Némely részük e miatt, hiába a földön verejtékezett életén át, nem hogy nem önálló, de a gazdálkodáshoz jóformán semmit sem ért. Ezen adottságok ismeretében a mezőgazdaság korszerűsítése csak akkor érhető el, ha az illetékesek a föld mellé szellemi javakat is biztosítanak. És a sárréti ember-típus mindentől és mindenkitől való idegenkedését kézzelfogható dolgokkal a megértő odaadással küzdjük le. Mint közigazgatási tisztviselő, anélkül, hogy megfelelő szakismeretekkel és idővel rendelkeznék, vagy az okokat, és okozatokat részletesebben kutatnám, véleményem szerint szükség volna egyrészt a) szakiskolán különböző tanfolyamok és szaktanácsadó állomásokon keresztül a korszerű gazdálkodáshoz szükséges ismereteket terjeszteni. b) mintagazdasággal és külön kísérleti gazdasággal jó példát mutatni és másrészt c) a táj kívánalmainak megfelelően különböző mezőgazdasági berendezéseket, műveket létesíteni, valamint juttatásokkal, akciókkal, törzstenyészetekkel a lakosságot minőségi gazdálkodásra serkenteni. 3. Itteni működésem óta 1945. július hó 1-től ezen felismerések folytán e téren elméleti, ill. kulturális felemelkedés céljából mezőgazdasági és középiskola létesítését, anyagi haszon fokozása céljából pedig különböző szövetkezetek megvalósítását, a táj megváltoztatására pedig a járás fásítását kezdeményeztük. Megfelelő idő, környezet, munkatársak hiányában a mezőgazdasági iskola helyett végre Sárrétudvariban gazdaképző iskola létesül. Gimnázium helyett Bihartordán állandó jellegű Népfőiskola lett. Barátaim pedig Biharnagybajomban múlt évben partikulát, Szerepen pedig paraszt dolgozók iskoláját valósították meg. A felvidéki Hanzának megfelelően tervezett Sárréti Általános Szövetkezetből egy hatósági nagykereskedéssel foglalkozó szövetkezet született. Tenyészállat-tenyésztő és értékesítő szövetkezet még a kezdeti stádiumban elakadt. A fásítás évről-évre csak döcög és csak viszonylag ért el kedvező eredményt. Bár a fásítási terve minden községnek még 1945 év őszén elkészült. Valamelyest reménykedem, mert ez a kérdés a jelenlegi alispánnak is szívügye. Cukorgyár létesítése iránt tervemmel az arra hivatottak még az első lépésnél eltanácsoltak. Kendergyár létesítésével a Gazdasági Főtanács is foglalkozott, de eredmény még nincs. A mangalica törzstenyészet most volna folyamatban. Húsfeldolgozó üzemek és konzervgyár létesítése pedig még korai. 4. A Földmívelési Tanács igen nagy célt szolgálna a Sárréten, ha elősegítené a már meglévő sárrétudvari gazdaképző és bihartordai Népfőiskola megerősítését. A legelők rendezését (csatolom a biharnagybajomi legelőtulajdonosok társulatának kérelmét), (de ezzel szinte azonos a többi községé is), javítását, a járás fásítását, a járás öntözőcsatornával való behálózását és időszaki tanfolyamok rendezését. 5. A bihartordai Népfőiskola sajátos célkitűzésénél, helyzeténél és önállóságánál fogva, még egyedül álló az egész országban. A járás lakossága a maga erejéből hozta létre. Bihartorda község, bár ott történt a legkevesebb földosztás, a község a saját régi földjéből 22 holdat bocsájtott az iskola rendelkezésére. Évenként 4—5 tanfolyamot tart, kollégiumi formában. A főtanfolyam 18—30 korhatár közötti parasztit jak részére téli időben van és 3 hónapig tart. Az előadások és a nevelés célja: műveltebb parasztság. Bár a Főiskola az arra hivatott szakiskolákkal nem kíván versenyezni, azonban egyrészt, mivel parasztifjak és lányok műveltségének előbbrevitelét célozza, másrészt minden napi politikától és egyebektől független kíván lenni, oly anyagi alapot akar teremteni, amely a függetlenségét biztosítja. E célból gazdálkodással foglalkozik. Az iskola minél nagyobb gazdálkodás létesítésére törekszik, melynek egyrészt jövedelem fokozása, másrészt kísérleti és szaktanácsadói állomás létesítésére, harmadik részét pedig mintagazdaság céljára használja fel. Ugyanis az a gondolat érlelődött meg bennünk, 219