Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 3. (Berettyóújfalu, 1982)

TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Péter Imre: A Sárréti Népfőiskola

13. paragrafus a.) A hallgatók a tanfolyam második napján saját kebelükből választanak 15 napi időre egy hadnagyot, rendtartót és egy talpast. A hadnagy a hallgatók képviselője és belső életükben a vezetőjük, a rendtartó gondoskodik az előadások alatti teendőkről, a napirend betartásáról, közreműködik a vendégelőadók fogadásánál és elhelyezésénél, a talpas pedig a házirend betartásáról gondoskodik és kijelöli a napisorokat az esetleges házkörüli tennivalók végzésére. b.) A mindenkori hadnagy, mint a hallgatóság képviselője részt vesz az iskola vezetőség megbeszélésein. c.) A hallgatók közt felmerülő vitás ügyekben a három tisztség viselője bírósággá alakul, amelynek elnöke a hadnagy, vádlója a talpas, védője a rendtartó. A vád és a védelem meghallgatása után a hallgatóság titkos szavazással dönt s a határozat az elmarasztaltra nézve kötelező. 14. paragrafus A hallgatóság 10 naponként mindegyik tagját megbírálja 1.) az általános rendszeretet, 2.) a szorgalom, 3.) az önzetlenség, 4.) az öntevékenység szempontjából, s erre vonatkozó határozatát titkos szavazással meghozza, melynek eredményét az iskola vezetőségével közli. 15. paragrafus A Népfőiskola tananyaga a következő csoportokra oszlik — megjegyezvén, hogy az alábbiak nem előadás címeket tüntetnek fel, hanem a tárgycsoportok szempontjait és körvonalait vázolják: — a.) Magyar nyelv és irodalom: nyelvünk eredete, rokonsága. A magyar nyelvtan fontos szabályai. Az irodalom és népi nyelv. Nyelvjárásunk. írásbeli gyakorlatok: miként kell gondolatainkat szabatosan írásba foglalni. Részletes irodalom történet előadása helyett, amelyre elegendő idő amúgy sem volna, általános kép megrajzolása a cél, nagy költőink és íróink, valamint irodalmunk fontosabb problémáinak tárgyalása révén. Irodalmunkban mi a sajátos jellegű, s hogyan válik ez az egyetemes irodalom szerves részévé? Az irodalmi mű, a könyv, az olvasás megszerettetése. Oly érzék felkeltése és nevelése, amely műértékelésre képes, hogy a hallgató szétválaszthassa az irodalmat a ponyvától. Más nyelvű népek nagy irodalmi alkotásai. Ide kapcsolódik a művészet ismertetése is, képek, szobrok bemutatása és zeneművek meghallgatása alapján. b.) Történelem: a Magyar nép történelmi érzékének nevelése. Történelmünk áttekintése a paraszti, a népi múlt az élet szemszögéből. Történelmünk tanulságai, amelyek megmaradásunk és demokratikus állam berendezésünk szempontjaiból útmutatással szolgálnak a jövőre. Történelmi hivatásunk és feladatunk tudatosítása. A magyar történelem, mint a világtörténelem része. A történelmi események oka, összefüggése. A történelmi előadások, amennyiben erre lehetőség kínálkozik, különös tekintettel lesznek a szülőföld és a közel táj múltjára, miáltal a történelmi események közelebb hozatnak a hallgató érdeklődéséhez. Beiktatandó a szülőföld történelmével foglalkozó előadás is. c.) Néprajz, földrajz: A népi hagyaték és hagyomány. Népi kultúránk eredete, tartalma, értéke és élete. A népi hagyományokon alapuló élet nemzet-megtartó ereje. A hagyományokon alapuló nemzeti élet és beállítása az egyetemes emberi érdekek szolgálatába. A népi kultúrák összefüggése, sajátos egyéni vonásai és egyetemes volta. A népi művészet, hímzés, faragás, zene, tánc. A föld és az ember kapcsolata, táj-egységek. A magyarság települése: tanya, falu, város. A térkép. Tájékozódás a térképen és annak olvasása. Külországok, világrészek. d.) Gazdaság-politika: A természettudományok mai állása. A technika hatása a gazdasági fejlődésre. A világ gazdasági helyzete. Adottságaink kapcsán versenyképes magyar gazdasági élet megteremtése. Mezőgazdaságunk fejlődésének útja: kert- és gyümölcskultúra, mezőgazdaságunk gépesítése; élelmiszer és konzerv iparunk fejlesztése, házi ipar, szövetkezetek. Iparunk jövője. Kereskedelmi szellem a paraszt gazdaságban. Ezzel kapcsolatban: feljegyzések, könyvek, számadások vezetése. e.) Jog és társadalom tudományi ismeretek: A magyar jogi élet és alkotmány fejlődése, különös tekintettel a demokratikus állam életére. Bevezetés a társadalom tudományba, különös tekintettel a világot mozgató politikai eszmékre. A gyakorlati életben szükséges magánjogi ismeretek: jogügyletek, szerződések, telekkönyv stb. Államgépezet, illetőleg közigazgatás. Testületi, illetőleg törvényhatósági és községi önkor208