Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 3. (Berettyóújfalu, 1982)
TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Péter Imre: A Sárréti Népfőiskola
dalom győzelméhez, a magyar kulturális élet megújulásához és felemelkedéséhez. A szegénységből, a Sárrét és Bihartorda áldozatkészségéből született népfőiskola 4 a felszabadulás utáni bihari Sárrét szellemi központjaként kér helyet Hajdú-Bihar megye közművelődés-történetében is. Sápról Nagyrábé felé áthaladva Bihartordán az út jobb oldalán egykor szebb napokat is megért, romos kastélyépületet fedezhet fel az átutazó. A Mártonffy-kastély egy része ma még szükséglakásként szolgál, de jelentősebb része már az enyészeté. Alig három évtizede a felszabadulást követő nagy változások jegyében sok sárréti fiatal tűzte itt kabátjára a népfőiskola pajzs alakú jelvényét, a felkelő nappal, a látófával; s indult el innen kiszakadni a sok évszázados maradiságból, a szegénységből — tanulni. Emléktábla helyett emlékeztünk a szabadművelődés immár történelemmé vált példájára, a bihartordai népfőiskolára, amely a felszabadulást követő demokratikus népmozgalom résztvevőjeként új történelmünk, új hazánk formálóinak egyike lehetett. 4 A felszabadulás utáni szabadművelődés keretében létrejött népfőiskolák anyagának feldolgozására eddig még nem került sor. Néhány tanulmány: Szathmáry Lajos (Kultúra és Közösség 1977/1., 1978/4.), Jakab Sándor (Népművelési Intézet kiadványa) a sárospataki és veszprémi népfőiskolák működésével kapcsolatban közölt adatokat. Kéziratban a szerzőnél (Szathmáry Lajos) kiadatlanul tanulmányozható a hódmezővásárhelyi és pápai, valamint a svéd népfőiskolák története. A Szabadművelődés Kézikönyvben Karácsony Sándor népfőiskolai tantervi vázlatterve az egyedüli publikáció a szabadiskolák működésével kapcsolatban. Az evangélikus népfőiskolákkal Csepreghy Béla lelkipásztor foglalkozott. A fordulat évével megszűnt ún. szabadművelődés történetének feldolgozása, értékelése a következő évek feladata. 204