Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 3. (Berettyóújfalu, 1982)

TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Péter Imre: A Sárréti Népfőiskola

A kérelmek nem hozták meg a várt eredményt. A sokkal fontosabb országos jelentőségű események elvonták a népfőiskoláról a figyelmet, illetve a minisztériumok átszervezése folytán más közművelődési koncepció kezdett kialakulni. A népfőiskola várakozott, harcolt a megváltozott helyi szemlélettel, illetve folytatta előkészítő tanfolyamait. A volt népfőiskolások segítségével részt vettek a Sárrétudvariban megtartott szeptember 19-i gazdanapon, ill. mezőgazdasági kiállításon is. A kulturális forradalom kibontakozásának folyamatában a szabadművelődés helyett az egységes, demokratikus és szocialista közoktatás megteremtése kapott zöld utat az MDP I. Kongresszusán. Létrejött a Népművelési Minisztérium. A június 16-i iskolák államosításával meggyorsult a nyolcosztályos általános iskolák, szakiskolák és középiskolák létrehozása, fejlődése. így volt ez Sárréten is. 1948. november 8-án érkezett Bihartordára a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium rendelete, amely körvonalazta a népfőiskola funkciójának megváltozását, új típusú feladatát is: „a FÉKOSZ, EPOSZ, MNDSZ és MINSZ tömegszervezeteinek közös bizottsága rendezésében az ország 14 népfőiskoláján f. évi november hó elejétől kezdődően háromhetes tanfolyamsorozatok indulnak. A bihartordai népfőiskola is vendégül lát ilyen tömegszervezeti tanfolyamsorozatot. Tanulmányi vezetőket az illető tömegszervezet biztosít, az oktatás személyi kiadásait is az fedezi... Egy-egy tanfolyam hallgatóinak száma 30, időtartama 22 nap .., A tömegszervezeti tanfolyamoknak a népfőiskolákon történő vendégüllátása egyelőre kísérlet, mint ilyet fokozott figyelemmel kell kísérni..." 1948. november 10.—december 1., december 3—december 21. között rendezték meg először a FÉKOSZ, majd 1949 januártól a MNDSZ tanfolyamait. A politikai tanfolyamok hallgatói a népfőiskola keretében mozgalmat tanultak, és szabad idejükben a Szabad Föld Vasárnapok, illetve a Szabad Föld Téli Esték kulturális programjaiban vettek részt. Több egykori népfőiskolás ismét beköltözött volt iskolájába a közösségért tanulni. A népfőiskola kétéves, küzdelmekkel, emberi helytállással teli tevékenysége 1948. december 31-én végetért. 1949. január 1-től — bár népfőiskolai elnevezést még viselte — valójában már pártoktatási központ feladatát látta el. A Szűcs Sándor, Bódis Gábor és sok más segítőtársának akaratából létesített népfőiskola" betöltötte feladatát. A felszabadulás előtti Magyarországon nem volt lehetőség csak a hatalmon levőknek tudásra szert tenni. Tudatosan zárták el az utat a tanulás elől. Különösen Biharban volt ez így. A hírhedt, sötét Biharországban csak öntudatlan, kizsákmányolható zsellérre volt szükség. A felszabadulás, az új rendszer lehetővé tette a tanulást, és a Sárrét nem maradt ki ebből a lehetőségből. Szűcs Sándorék felkarolva a Nemzeti Parasztpárt kezdeményezését a szabadművelődés keretében olyan iskolát hoztak létre, amely a Magyar Kommunista Párt célkitűzéseiért is dolgozott. Tananyaga, szabályrendelete messzire előremutató, megelőzte a szabadművelődés olykor szűkre szabott kereteit. Tudományos igényű népfőiskolai munkaterve fontos oktatáspedagógiai értéket képviselt és az ötvenes évek egyik sok területen felhasználásra került tananyagává, a társadalom egyik önművelési eszközévé vált. Az oktatásügy és a közművelődés együttesen kapott helyt a népfőiskola törekvésében. Tevékenységükkel a népi demokratikus fejlődés munkásai lettek, megmutatták a változtatás lehetőségét a sárréti parasztfiataloknak. Munkával, a magyar népi hagyományok megbecsülésével, igyekeztek valóra váltani a kor kulturális és művelődési célkitűzéseit, elősegíteni a falvak szocialista átalakulását. A szabadművelődés korábban végzett munkájuk hozzájárulás a szocialista kulturális forra3 A felszabadulás előtti népfőiskolai mozgalomról, a népművelés kérdéseiről többször közölt írásokat a Kelet Népe című folyóirat. Összefoglaló igényű írások jelentek meg a folyóirat 1940/4., 5., 6. és 1942. évi több számában Móricz Zsigmond, Németh László, Kelemen János, Lévai József, Ispanovits Sándor és mások tollából. Ugyancsak a folyóirat ismertette a népfőiskolai tanterv- és törvénytervezetet is. 202