Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 3. (Berettyóújfalu, 1982)

TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Péter Imre: A Sárréti Népfőiskola

hogy kerüljön. Ez a nagy lelkesedés tovább fokozta, sőt sürgette a szervezőmunkát. Bódis Gábor július 21-én gyűlésre hívta össze Bihartordán a Szervező Bizottságot, azzal a céllal, hogy megtekintsék a juttatott ingatlanokat, megbeszéljék a kastély és melléképületeinek tatarozását, a juttatott föld megművelésének módozatait. Ugyancsak e tanácskozás feladatául szánták a Népfőiskola részletes tervének kidolgozását is. A gyűlésen Bihartorda község elöljárósága vállalta a renoválási munkálatok irányítását és ellenőrzését, a rendbehozott épületek átadását, valamint a föld megmunkálását és részben a vetőmag-szolgáltatást. Elhatározták, hogy az épületek rendbehozásához szükséges anyagok biztosítására társadalmi mozgalmat indít a Bizottság, a szükséges ipari munkák elvégzésére a Sárrét iparosait kérik fel. A szántás, vetés költségeinek és a vetőmag biztosítására a községek lesznek felkérve. A tanácskozáson határozat született arra, hogy a Nemzeti Bizottságok segítségét kérve folyik a szervezés tovább, és megalakul a sárréti Népfőiskola Baráti Köre. Megbízták Szűcs Sándort és Rácz Györgyöt a Népfőiskola szabályrendeletének elkészítésével, és körlevélben kértek segítséget különböző szervezetektől, vállalatoktól, minisztériumoktól a Népfőiskola anyagi alapjának megteremtéséhez. Az üzemeknek, melyek segíteni akartak, nyári időszakban fiatal munkásaikkal részt vehetnek a tanfolyamokon is —* ígérték. Sajnos, a nehéz időszak miatt nagyon kevesen segíthettek. A Magyar Állami Szénbányák Jóléti Bizottsága 50 mázsa szenet, a Zsolnai Gyár 50 tányért, a Tokodi Üveggyár Rt. 5 kancsót és 100 poharat ajánlott fel. A Közlekedésügyi Minisztérium utazási kedvezményt helyezett kilátásba. Ügy látszott, hogy a háborús károktól és a két aszályos esztendőtől sújtott Sárrét a maga erejére van utalva. Ennek ellenére a lelkesedés nem lankadt. A községek vetőmag megajánlásai beérkeztek. Néhol kilónként, és félkilónként gyűjtötték össze, mert még a községek vetőmagszükségletét sem termette meg a határ. Pénzbeli és természetbeli adományok gyűjtésére gyűjtőíveket adtak ki, melyeket a községek, és Bihar, Békés, Hajdú megyék Nemzeti Bizottságaihoz is eljuttattak. A szervezést késleltették a nyári munkák, az aratás, a tarlóhántás munkái, majd az őszi betakarítás. 1946. október 26-án a Szervező Bizottság kibocsátotta hirdetményét az első háromhónapos tanfolyamára. A környező megyék és községek Nemzeti Bizottságai kapták meg a hirdetményeket és jelentkezési íveket. Döntő jelentőségű volt az előkészületek sorában az a tény, hogy 1946. november 4-én a Vallás- és Közoktatásügyi miniszter két kiküldöttje : Dr. Szathmáry Lajos ügyosztályvezető-helyettes, és dr. Szecskő Kálmán tanügyi titkár személyesen kereste fel a Szervező Bizottságot, hogy a Népfőiskola előkészítő munkáiról meggyőződjön. Tanulmányozták a már előzetesen elkészített szervezeti és tanulmányi terveket. A vendégek kijelentették: ha a Népfőiskola épületeit is teljesen rendbe hozzák, s az intézmény szerveit a törvényes kívánalmaknak megfelelően megalakítják, akkor a minisztérium jelentős anyagi támogatást biztosít az iskolának. Megtekintették a Mártonffy-kastély átalakítási munkáit is, majd Bihartorda vezetőivel és a politikai bizottságok tagjaival találkoztak, akik előtt ismertették a Vallás- és Közoktatásügyi miniszter 5000/1946. szeptember 22-i rendeletét és a Népfőiskolára háruló feladatokat. Ezek a következők voltak: A korszerű szerves (általános) műveltség megalapozása, képességek fejlesztése, és a helyes közösségi magatartás kialakítása. A szabadiskolák számára készített útmutató, a felsőfokú, pl. népfőiskola számára kívánatosnak tartotta a szakirányulást (mezőgazdasági, szövetkezeti stb.). A minisztérium a társadalom önművelési eszközének tekintette a létesítendő szabadiskolákat, a felsőbb fokozatait viszont vezetőképző intézményeknek is. Céljuk az egyetemes műveltség horizontját keresve a falvak népe, valamint az ipari munkásság részére szellemi vezetőket nevelni. Közösen fogalmazták meg az ebből fakadó helyi feladatokat is, melyeket a Népfőiskola szabályzatával együtt a másnapra összehívott községi 195