Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 3. (Berettyóújfalu, 1982)

TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Péter Imre: A Sárréti Népfőiskola

fokozta a szenvedést. Hiába szólaltak meg a táj póri sorból fogant írói, költői — a változást csak a felszabadulás, az 1944 őszi események hozták magukkal. A szabadság első évei is sok gonddal teltek. Az évekig tartó háborút, a pusztítást két egymást követő évben aszály tetézte. Alig termett valami. A földosztással földhöz jutott ezrek, a Sárrét új és jogos gazdái a nélkülözések, az éhség mellett fogtak az új rend építéséhez. Jól mutatja ezt a nehéz helyzetet a sárréti járás akkori főjegyzőjének, Bódis Gábornak a jelentése: a sárréti járás kb. 60 ezer holdon 8 községből, 25 ezer lélekből áll. Két község határát kivéve a járás nagyrésze nagybirtokból állt, ahol a báró Spinger uradalmát és a bajomi Tóth Mária-féle birtokot kivéve, korszerű gazdálkodás nemigen folyt. A lakosság egy része — bár még egy évszázada sincs, hogy a földművelést főfoglalkozásként űzi — a mezőgazdaságban nagyon elmaradott. A fő termeivény itt a búza és kukorica. Az éghajlat meglehetősen szélsőséges. A tikkasztó nyarat szibériai viharos dermesztő telek váltják fel, anélkül, hogy nagyobb mennyiségű hó borítaná a földeket. A vidék csapadékban vagy igen szegény vagy igen bő. Bő termés átlagban tízévenként fordul elő. Minden község gazdag legelőkben, azonban ezek igen elhanyagoltak. Fában a vidék hallatlanul szegény. A vetésforgót nem tartják be, a mélyszántást nem kultiválják, a trágyázást elhanyagolják. Vagyis nem csupán a szalmát, tengerikóró ízíket, napraforgó- és dohányszárat, hanem a trágyát is eltüzelik. Sőt most már második évben tapasztalható, hogy zsákokkal ellepik az emberek a legelőket és összeszedve onnét a trágyát, elhordják tüzelőanyagnak ... A lakosság színvonala igen elmaradott. A táj különleges helyzete folytán más vidékekhez képest sajátságos művelődési módozatokat igényel. A felszabadulás előtt elemi iskolákon kívül más kulturális intézmény nemigen volt.

2 A földbirtokreform végrehajtásával megnőtt az új gazdák száma. Ezek tekintélyes része ősidőktől apáról fiúra cselédsorban élt. Némely részük e miatt hiába a földön verejtékezett életén át, nem hogy önálló, de a mezőgazdasághoz, a gazdálkodáshoz alig ért. Ezen adottságok ismeretében a mezőgazdaság korszerűsítése csak akkor érhető el, ha az illetékesek a föld mellé szellemi javakat is biztosítanak. És a sárréti ember-típus mindentől és mindenkitől való idegenkedését kézzelfogható dolgokkal s megértő odaadással küzdjük le ... A Sárréten, Biharban, de az egész országban is hasonlóak voltak a gondok a földreformot követően. A régi társadalmi rendszer felszámolásának programja mellett előtérbe került a kultúra demokratizálása is. A szellemi élet legjobbjai álltak a kulturális felemelkedés ügye mellé, és terveket dolgoztak ki a közoktatásügy, a művelődésügy megújítására. A Magyar Kommunista Párt tevékenysége a közművelődésben a munkásság és a parasztság kulturális felemelkedését szolgálta. Nagy figyelmet fordított a különböző tömegszervezetek (FÉKOSZ, TJFOSZ, Nemzeti Segély, MADISZ) kulturális munkájára. A párt Bihar megyei szervezete is ennek szellemében tevékenykedett. Ismeretterjesztő előadásokat szerveztek a Szabad Föld Téli Esték mozgalom keretében. Megszervezték a népkönyvtári mozgalmat. A Nemzeti Parasztpárt a szabadművelődési munka aktív részvevőjeként jelentős szerephez jutott az Országos Szabadművelődési Tanácsban, és népfőiskolái hozzájárultak a parasztfiatalok műveltségének, demokratikus világnézetének fejlesztéséhez. A többi koalíciós pártnak korántsem volt ilyen tudatos művelődéspolitikája, az egyházak viszont jelentős tevékenységet fejtettek ki a szabadművelődésben. Az MKP és NPP aktív művelődéspolitikája nyomán 1945—49 között az ország sok tájegységén népi kollégiumok, népfőiskolák tárták ki a fiatalok számára kapuikat. Sokezren ismerkedtek az élet adta kulturális lehetőségekkel. Nyíregy2 1936-ban Bihar vármegye területén 112 elemi iskola 23 általános, 57 gazdasági továbbképző (ismétlő) és 3 önálló (szaktanítós) gazdasági népiskola segítette a népoktatást. Az iskolán kívüli népműveléshez 42 dalkör, 30 kultúrház, 27 népkönyvtár, 16 vetítőgép állt a lakosság rendelkezésére. Az írni nem tudó analfabéták részére 44 tanfolyamot szerveztek. 192