Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 3. (Berettyóújfalu, 1982)

TERMÉSZETTUDOMÁNY — NATURWISSENSCHAFTEN - Kovács Gábor: Téli énekesmadarak vizsgálata Bihar és a Hortobágy szikesein

Biharban kukoricatarlón is megfigyeltem, itt a talajról szedegette a magas termetű gyomnövények lehullott magvait (1976. jan. 13., Sándoros). Hasonló jelenség volt a Nagyiváni puszta egyik szántóján, a telepített füvesítés tarlóján megfigyelt Calcarius-csapat gyommagszedegető tevékenysége is. (1978. XII. 16.) Társulási viszonyok, viselkedés Más fajokkal nem szívesen társul, de a fajtársaitól elszakadt, magányos példányok gyakran szegődnek más madarak csoportjaihoz, többnyire azok felrepülésekor. Leggyakoribb a pacsirta és a téli kenderike, ritkább a hósármányok csapatához való szegődés. Hogy a magányosan kóborló Calcarius mennyire ragaszkodik az őt befogadó, idegen fajú madarak csapatához, azt jól példázza az 1979. febr. 17-i megfigyelésem. A Nagyiváni pusztán kb. 30 téli kenderike csapatához egy Calcarius szegődött. Együtt mozgott a gyakran fel-felröppenő csapattal, mígnem a téli kenderikék felszálltak egy magas akácfára. A Calcarius ide is velük tartott és együtt ült az ágon a csapattal. Megjegyzem, hogy az eset azért feltűnő, mert ezidáig egyszer sem láttuk fára szállni. 1976 októberében a Kunmadarasi pusztán réti pityerek (Anthus pratensis) és mezei pacsirták (Aluada arvensis) társaságában láttam. Éjszakázni többnyire a szikes laposok szélére húzódnak. 1978. dec. 7-én ilyen alvóhelyre behúzó csapatokat számláltam meg leszállás közben. Az érkezőket a már ott levők hívogatták le. Alkonyatig mintegy 480 példányt számláltam. Ez egyben az általam látott legnagyobb előfordulása is. 18